Az év rovarának megválasztott óriás-énekeskabóca küllemével és zenéjével egyaránt kiérdemli a figyelemreméltó jelzőt. Mitől olyan különleges?
A 2022-ben év rovarának választott óriás énekeskabóca (Tibicina haematodes) az énekeskabóca-félék családjába (Cicadidae) tartozik. Különlegességük, hogy a hímek speciális hangképző szervvel rendelkeznek. Az első potrohszelvényük két oldalán található speciális kitinlemezt – a hangképző membránt – a potrohszelvényben megbúvó izmaik segítségével ritmikusan ki-be pattintgatják. A keletkező hangot a hártya alatti dobüreg erősíti fel. Az így keltett hang gyakran erős, messzire elhallatszik.
Szóval, míg a hímek „muzsikálnak”, a nőstények hallgatják. A hím kabócák mindezt természetesen azért teszik, hogy felkeltsék a nőstények figyelmét. Ide kattintva meghallgathatod az óriás-énekeskabóca hangját.
A kabócák között az énekeskabócák rendelkeznek a legnagyobb testmérettel, méretük akár az öt centimétert is elérheti. A többi kabócától némileg eltérően, lárvái kevésbé hasonlítanak kifejlett formájukra. Ennek oka, hogy a lárváik különböző fás szárú növények gyökereit szívogatják, és a táplálékért nem ritkán akár több méter mélyre is leásnak a talajba. Ezért a lárvák első pár lába erős ásólábbá módosult.
A föld alatt a lárva több évig, sőt, egyes fajok esetében akár több mint egy évtizedig is fejlődik, mielőtt előbújna a föld alól.
Ha elérkezik az ideje, akkor a lárva előássa magát a talajból, majd felkapaszkodik egy közeli növényre, ahol kifejlett kabócává vedlik – olvasható a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem sajtóközleményében.
A környezeti körülményektől és a táplálék minőségétől függően az óriás-énekeskabóca fejlődése több mint három évig is tarthat, mely alatt a lárvák négyszer vedlenek. Jellemzően a meleg nyári hónapokra bújnak elő a talajból.
A hímek énekét július–augusztus hónapokban hallhatjuk, olykor nagyobb „kórusokban”.
A kifejlett kabócák maximum pár hétig élnek, elsődleges feladatuk a párkeresés és párosodás, miután ez megtörtént, és a nőstény lerakta a tojásait, jellemzően még az ősz beköszönte előtt elpusztulnak.
Előfordulásukat tekintve, az Ibériai-félsziget kivételével Dél-Európa legtöbb országában megtalálhatóak, emellett Közép- és Kelet-Európa délebbi országaiban is jelen vannak. Hazánkban tömegesen a Balaton-felvidéken és Budai-hegységben fordul elő. Meleg domb- és hegyvidéki, erdei élőhelyekhez kötődik, kedvelt tápnövényei a kökény, a szőlő, a közönséges gyertyán vagy az erdeifenyő.
Ha ezen a nyáron a hazai dombokon meghalljuk a speciális ciripelő zenét, érdemes lesz megindulni a hang forrása felé, hátha közelről is szemügyre vehetjük az óriás-énekeskabócát.
Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 5000 Ft.
