A Magas-Mátra emblematikus látnivalója a Három falu temploma, amely nevében hordozza történetét. Vajon melyik három település közös templomáról van szó?
A templomot 1942-ben szentelték fel, és állítólag azért áll pont itt, mert a három falu –Mátraszentimre, Mátraszentistván és Mátraszentlászló – nem tudott megállapodni a tervezett templom helyéről, ezért az egri érsek úgy döntött, hogy a templomot a három falutól egyenlő távolságra építsék fel.
A Mátraszentistváni Síparkkal szemközt, egy kis tisztáson álló templom védőszentje Szent István király, a főoltárkép is őt ábrázolja. A templom mellett halad el a Mátraszentistván és Mátraszentimre közötti kék kereszt jelzésű turistaút.
Sík Sándor így ír a templomról: „Várnak néznéd: három falucska/ Süvegeli a zord tetőt:/ A fakanál-faragók népe/Meg a szénégetők.” A környék falvainak első lakói üvegművesség mellett szénégetéssel és fafaragással is foglalkoztak. A szénégetésnek több évszázados hagyománya van a szlovák falvakban, a két világháború között is még 30-40 ember foglalkozott ezzel. A faszénre ugyanis volt kereslet, nemcsak a malmokban vagy a kovácsműhelyekben, de a háztartásokban is, ahol a faszenes vasalóhoz volt szükség rá.
A Magas-Mátra üvegműves lakóira emlékezik a Mátraszentimre mellett található Hutahely, ahol a környék első üveghutája állt.
18. század első felétől a 19. század elejéig négy üveghuta működött a környéken. Az elsőt épp itt a Narád, a Gedeon-és Hutahelyi-patak összefolyásánál alakították ki 1741-ben. Az üveggyártás vízigényes volt, mert a homokot vízben át kellett mosni, ezért az üveghutákat vízfolyások mellé telepítették.
A települések nevükben is hordozzák az üvegműves múltat, Mátraszentimrét Ötházhutának, Mátraszentistvánt Almásy vagy Felsőhutának, Mátraszentlászlót pedig Fiskálishutának hívták eredetileg. Ma már egyébként a Mátraszentistván és Mátraszentlászló is Mátraszentimre része, ahogy a Bagolyirtás, Galyatető és Fallóskút is.
Mátraszentimrének 1980 óta már saját temploma is van. A Szent Imre-templom a Mátra fő építőkövéből, andezitből épült, ami a hegységben sok épületen visszaköszön. Ilyen a galyatetői templom is, amit egyébként Kodály templomának is neveznek. A zeneszerző nagyon szerette Galyatetőt, rendszeresen pihent itt. Az ötvenes évek elején örökös használatra ki is utaltak számukra két erkélyes szobát a Galyatetői Nagyszállóban.
A zeneszerző általában úszással kezdte a napot, szívesen futott a környékbeli erdőkben, de lelkesen járta a környékbeli falvakat is, ahol népdalokat gyűjtött. A Mátra ihletadó környezet is volt számára, 1942-ben a galyatetői templomban született meg a békéért könyörgő Csendes mise orgonaszóló-változata. A művet egyébként a templom egyik üvegablakán is megörökítették. Kodály többször helyettesítette a Gyöngyösorosziból kijáró kántort, különösen a nagy havak idején, viccesen ezért galyai segédkántornak nevezte magát.
A cikk 2023 márciusában jelent meg először.
A Csobáncra nemcsak a várrom, hanem a kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni.
Az év utolsó számába egy rendhagyó összeállítást készítettünk.
Pakisztán szinte észrevétlenül vált az izgalmas túrákra vágyók paradicsomává.
