Olyan magyarországi várakat, várromokat gyűjtöttünk össze, amelyeknek falai között nem csupán az elmúlt századok tárulnak fel előttünk, de elképesztő panorámákban is részünk lehet. Ráadásul mindegyikhez látványos túraösvények vezetnek.
Rákócziak sasfészke – Regéc vára
A Zempléni-hegység vadregényes erdei között megbújó regéci vár egy sziklaszirten magasodik. Maga az együttes a Felsővárból az Öregtoronnyal, az Alsóvárból, a középső vár keleti és nyugati szárnyából áll. Építésének pontos dátumát nem tudjuk, de a tatárjárás után, az 1300-as években már minden bizonnyal állt.
Mátyás uralkodásáig többnyire királyi kézben volt. A 15. században az épületegyüttes már a Várhegy teljes platójára kiterjedt, magába foglalta a felső, a középső és az alsó várat.
A 16-17. században a középső vár területére reneszánsz kőfaragványokkal díszített palotaépületeket emeltek.
A főúri családok közül Szapolyaiak, Serédyek, Alaghyak, Mágochyak is birtokolták, de viszálykodott érte Esterházy Miklós és I. Rákóczi György is. Falai között nevelkedett öt éves koráig II. Rákóczi Ferenc.
Regéc legfényesebb időszakát a Rákóczi-család két nagyasszonya, Báthory Zsófia és Zrínyi Ilona alatt élte. A várat Thököly fejedelemségének összeomlása után 1686-ban Habsburg Lipót császár parancsára felgyújtották. A közelmúltban felújított vár megéri a kaptatósabb túrát, mert a látvány valóban parádés, ahogyan rálátunk a Hernád völgyére és a Zempléni-hegység dimbes-dombos vonalára vagy a völgyekben megbújó falvakra.
- A vár Regéc és Mogyoróska között helyezkedik el, mindkét településről egy közel 2,5 kilométeres túrával érhető el.
- A regéci buszmegállóból déli irányba induljunk a K, P jelzésekkel egy ideig együtt futó, leginkább a ® szimbólumra hasonlító speciális jelzésen (piros R betű, körülötte zöld C betű), ami a várhoz vezet minket (2,1 km).
- A mogyoróskai buszmegállóból északkelet felé induljunk a K jelzéssel egy ideig együtt futó, ® szimbólumra hasonlító speciális jelzésen (2,5 km).
Sziklavár bakonyi panorámával – Cseszneki vár
Kevés olyan erődítménye van hazánknak, amely romos állapotában is lenyűgöző látványt nyújt. Az Öreg-Bakony magányos sziklaszirtjén álló cseszneki kővár ezek közül való. Pontos építési dátumát nem ismerjük, de a fennmaradt iratok alapján annyi bizonyos, hogy a 13. század második harmadában már állt egy kis méretű tornyos palota a sziklaszirten. A századok során a vár volt a Csák nemzetség tulajdonában, de birtokolta Károly Róbert is.
Virágkorát a 15. században, Zsigmond király regnálása alatt élte, amikor a Garai család gótikus lovagvárrá alakította át. Utolsó tulajdonosai az Esterházyak voltak, akik az 1700-as évek végén elköltöztek innen, az erősség pedig romlásnak indult. Az elhagyott várat az 1810-es földrengés jelentősen megrongálta, de a kegyelemdöfést a néhány évvel későbbi tűzvész adta meg. Azóta várromként tartják számon.
A felsővárból megkapó a kilátás a Bakony erdőségeire és az alant elnyúló Csesznek településre.
Jó alternatíva lehet – a várlátogatás mellé – az ország első vasalt sziklamászó útjának felfedezése, amelyet legegyszerűbben a közeli Kőmosó-szurdokból közelíthetünk meg.
Tömegközlekedéssel
- A Veszprémből, Győrből, Zircről induló autóbuszokról a Csesznek, vendéglő nevű megállóban kell leszállni. A vendéglő előtti buszmegállóból déli irányba induljunk a Vár utcán a Z jelzéseket, vagy a Wathay Ferenc utcán a P jelzéseket követve. A két jelzés találkozása után jobb kéz felől ágazik ki a Várhegy köz, amin fel tudunk sétálni a romokhoz (750 m).
- A vár alatt található parkolótól csupán néhány perces sétával elérhető a vár.
Szondi-emlékek nyomában – Drégely vára
A Börzsöny északi részén, a Nógrád megyei Drégelypalánk községtől délre, a magyar–szlovák határ közelében, egy magányos sziklacsúcson emelkedik. Az erdőségekkel körülvett, 444 m-es magaslaton található várrom nem adja könnyen magát, bárhonnan közelítjük meg, a szuszogtató emelkedőt nem tudjuk megúszni. A pompás kilátásért azonban megéri felkapaszkodni a hegyre.
A majdnem körpanoráma része a Cserhát dombvidéke a távoli Mátra látványával, Szlovákia hegységei északi irányban, no meg a Börzsöny erdőrengetege háttérben a hatalmas Csóványossal és Magosfával.
A vár első fennmaradt okleveles említése 13. század második feléből származik, és egy török ostrom jelentette vesztét. Szondi György várkapitány Ali budai pasa 12 ezer fős serege ellen folytatott hősies küzdelmének történetének számos irodalmi alkotás emléket állított. Ezek közül talán a legismertebb Arany János Szondi két apródja című balladája. A várrom egyik falmaradványának tövében alakították ki a hős várkapitány jelképes sírját.
Tömegközlekedéssel
- A várhoz a legközelebb a Sáferkút vasútmegálló esik,Vácról a menetidő átszállás nélkül kb. 70 perc. A Sáferkút vasútmegállótól a P+ jelzésen induljunk el délnyugati irányba! Ez közvetlenül a várhoz vezet (1,9 km).
- Leszállhatunk előbb, a Drégelyvár vasútmegállónál is. A Drégelyvár vasútmegállótól a P jelzést kövessük északkelet felé! Az utolsó pár száz méteren a PL jelzésre váltva a romnál találjuk magunkat (4,3 km).
A Cserhát gyöngyszeme – Hollókői vár
A legenda szerint bizonyos Kacsics András elrabolta és épülő várába zárta a szomszédos földesúr asszonyát. Az asszony dajkája azonban boszorkány volt, és szövetkezett az ördöggel, akit rávett, hogy fiait változtassa hollóvá. Az ördögfiak az erődítményt kőről kőre lebontva kiszabadították az asszonyt, majd a kövekből egy közeli sziklán új várat raktak. Ez a vár lett Hollókő vára, és a közeli falu erről a várról kapta a nevét.
A valóságban azonban az 1200-as évek végén épült a vár egy 362 méteres sziklaoromra a Kacsics nemzetség jóvoltából, akiknek a legrégebbi részét, a történelmi hangulatú öregtornyot is köszönhetjük. Ahogy az már lenni szokott, a frekventált helyen lévő ingatlan számtalanszor cserélt gazdát az évszázadok során: Csák Máté és Károly Róbert is birtokolta, és szinte mindenki hozzáépített, vagy átalakította kissé. Ezért is kacskaringóztak a falai – a terepviszonyoknak megfelelően – szabálytalan formában.
Aztán 1700 körül szomorú sorsra jutott: lerombolták, kövei nagy részét elhordták. Feltárására és helyreállítására először 1966-ban került sor, a 2010-es évek közepén pedig átesett azokon az állagmegóvó és rekonstrukciós munkálatokon, amelyeknek köszönhetően falai között lépdelve hamisítatlan, 14–15. századi váréletbe csöppenhetünk.
A várfalakról pedig szemet gyönyörködtető panoráma nyílik a Cserhát lankáira és Hollókőre.
A várat az idén – az állagmegóvás mellett – számos interaktív látványelemmel gazdagították, így lehetőség van például tabletes idegenvezetésre a vár teljes területén. Az interaktív vártörténeti kiállítás mellett középkori szabadulószoba is várja a vendégeket, akik újonnan kialakított látogatói útvonalon járhatják be az erősség minden szintjét.
Tömegközlekedéssel
- A várhoz a Hollókő, autóbusz-váróterem buszmegálló esik a
legközelebb. Szécsényből, Pásztóról, Salgótarjánból és Budapestről indulnak ide
járatok.
- A Hollókő, autóbusz-váróterem buszmegállótól (azaz a
Kossuth utca tetejétől) az Országos Kéktúra K jelzésén kell
elindulni nyugati irányba, a József Attila utcán, aztán a látogatóközpontot és
a Holló Jankó játszóteret elhagyva, egy kereszteződésnél rá kell térni jobbra
a KL jelzésre, amely a kilátóponton keresztül
közvetlenül a várhoz vezet (900 m).
A vár, amire a törökök faágyúval céloztak – Salgó vára
A Medves-fennsík egyik különleges hangulatú helye Salgó vára, amely gyönyörű körpanorámával örvendezteti meg azokat, akik felkapaszkodnak a 625 méter magas bazaltkúp csúcsára. Tiszta időben egészen a Magas-Tátráig elláthatunk. rosszabb esetben be kell érnünk a Mátra, a Bükk, a Börzsöny, a Cserhát, a Karancs és a Cseres-hegység vonulatainak látványával, de valljuk be, már ezért az élményért is bőven megéri felkapaszkodni a Salgó tetejére.
A vár építésének körülményeiről mindössze annyit tudunk, hogy a Kacsics nemzetség Simon bán ágának tagjai emelték valamikor a tatárjárás után. Írásos dokumentum először csak 1341-ben említi.
A törökök ostromát nem kerülhette el, a legenda szerint egy rafinált csellel foglalták el a várat: ágyúknak látszó fatörzseket állítottak fel egy közeli hegyre, a várvédők pedig megrémültek, és az éjszaka során elmenekültek.
1500-as évek végén magyarok ostromolták meg, az erődítés leégett. Ezt követően elvesztette katonai szerepét, nem építették újjá.
Az eredetileg vélhetően három részre tagolt várat az 1980-ban kezdődött régészeti ásatás és felújítás mentette meg a teljes enyészettől. A legalsó részből csak töredékek maradtak meg a domboldalban, de a középső vár falai jó állapotban maradtak fenn – az ezek által közrefogott rész jelenti az első kilátóteraszt. Innét még egy szinttel feljebb mehetünk. A torony jelenleg üresen áll, ide is betekinthetünk.
Tömegközlekedéssel
- Ha vonattal indulunk útnak, a legcélszerűbb Somoskőújfalu vasútállomásánleszállni, és egy túrával egybekötve felkeresni a várat.
- Somoskőújfalu vasútállomásáról a P, S és Z jelzéseken induljunk keleti irányba. 2,8 km után a Dornyai-pihenőhöz érünk. Itt térjünk átjobbra a S jelzésre, melyhez a P+ és a PL jelzés is társul. A várromhoz a PL jelzéseketkell követni (3,9 km).
- Salgótarjánból a 11B és a 19-es helyi járattal egészen Salgóbányáig tudunk utazni.
- Salgóbányán a buszmegállótól a Vár úton nyugatnak indulunk, majd az S+, majd a PL jelzéseket követve jutunk a romhoz (1,2 km).
A Csobáncra nemcsak a várrom, hanem a kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni.
Az év utolsó számába egy rendhagyó összeállítást készítettünk.
Pakisztán szinte észrevétlenül vált az izgalmas túrákra vágyók paradicsomává.
