Eddig még csak néhányszor észlelték Magyarországon ezt a sirályfélét.
Hihetetlenül nagy szerencse kell ahhoz, hogy egy hazánkban elvétve felbukkanó madarat valaki többször is észleljen. Selmeczi Kovács Ádámnak viszont óriási mázlija van, ugyanis 2001 után most ismét láthatott egy saját találású fecskesirályt a napokban, amit le is fotózott, ezzel hazánkban ez a 9. észlelés. Mindkét példányt a Duna mentén látta Ádám, a mostanit a nagymarosi szakaszon, a 21 évvel ezelőttit pedig Verőcén, amely akkor a 3. magyar észlelés volt.
A Fecskesirály első magyarországi észlelése 1941-ben volt a Duna káposztásmegyeri szakaszán.
A teljesen sötét fejrész első ránézésre becsaphat minket, dankasirálynak hihetnénk, de ha megnézzük a képet, jól látszik, hogy a fecskesirálynak villás farka van, a nevét is ennek a külső jegynek köszönheti.
A Duna nagymarosi szakasza felett most észlelt nyári tollruhás fecskesirály
A fecskesirály valamivel kisebb is, mint a dankasirály, illetve míg az utóbbinál a nyári tollazatra jellemző csuklya sötét csokoládébarna, addig a nálunk ritkaságnak számító fecskesirálynak feketésszürke. Ráadásul a nyári tollazat jóval tovább megmarad ősszel a fecskesirályon, ezért ha szeptemberben látunk egy ilyen sötét csuklyás madarat, akkor gyanakodhatunk, hogy hozzá van szerencsénk.
A fecskesirály (Xema sabini) Észak-Amerika és Észak-Szibéria sarkvidékein elterjedt faj, nyílt, sziklás tengerpartokon fészkel. Télen Dél-Afrika partvidékéig vonul telelni, és mivel főleg a nyílt tengeren van a vonulási útja, ezért ritkán kerül szem elé, még a partok mentén is. A kontinens belsejében pedig csak elvétve bukkan fel, ezért is számít nagyon nagy dolognak magyarországi észlelése. Főleg apró gerinctelenekkel és halakkal táplálkozik, állománya stabil, hazánkban védett, természetvédelmi értéke 25000 forint.
A képen látható a 8. hazai észlelésű fecskesirály. Ezt a fiatal példányt a szegedi Fertőn 2021-ben Balázs István fedezte fel.
