Hermelin, a magányos rágcsálóspecialista

Sokféle típusú élőhelyen előfordulhat, de Magyarországon főként állóvizek, patakok és csatornák mentén találkozhatunk vele. A legeltetett, kaszált gyepeket, a rágcsálókban gazdag vadföldeket, valamint a bozótosok és az erdőfoltok együtteseit szintén kedveli, a településeket azonban – közeli rokonával, a menyéttel szemben – kerüli.

Fotó:
123rf.hu
2021. november 20.

Sokféle típusú élőhelyen előfordulhat, de Magyarországon főként állóvizek, patakok és csatornák mentén találkozhatunk vele. A legeltetett, kaszált gyepeket, a rágcsálókban gazdag vadföldeket, valamint a bozótosok és az erdőfoltok együtteseit szintén kedveli, a településeket azonban – közeli rokonával, a menyéttel szemben – kerüli.

A ragadozók (Carnivora) rendjének menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó hermelin (Mustela erminea) kifejlett példányainak testhossza 25–35 cm, farokhossza 10–14 cm, testtömege 150–600 gramm. A hímek nagyobbak a nőstényeknél. Szőrzete nyáron vörösesbarna, hasa és mellső végtagjainak belső felülete fehér.

Téli bundája rendszerint fehér vagy barnás alapszínű, de ritkábban sárgásfehér is lehet.

Farokvége télen és nyáron egyaránt fekete – ez egy fontos határozóbélyege, amely alapján könnyen elkülöníthető a menyéttől. Szőrzetét novemberben, illetve márciusban váltja, a bundacsere 3-4 hetet vesz igénybe.

A hermelin Eurázsia és Észak-Amerika középső és északi régióiban őshonos. Elterjedését a foltszerűség és az esetlegesség jellemzi. Leggyakrabban az időszakosan többletvízhatásnak kitett, alföldi füves pusztákon, legritkábban a középhegységi erdőségekben fordul elő. Kis méretéből, élőhely- és táplálékspecializációjából kifolyólag viszonylag nehezen megfigyelhető faj.

Fészkét kis termetű rágcsálók vagy üregi nyúl föld alatti járataiban, talajszinthez közeli faodvakban sziklák között, avagy nádkévében alakítja ki.

Magányosan él. A nőstény 8–9 hetes vemhességet követően tavasz végén hozza világra 2–6 utódját. Az apróságok 4-5 hetesen kezdenek szilárd táplálékot fogyasztani. Fejlődésük igen gyors ütemben zajlik: 10–12 hetesen már önállóan is képesek zsákmányuk elejtésére. A család a kölykök 3–4 hónapos korában bomlik fel.

A hermelin egy alapvetően kisemlősökre specializálódott ragadozó.

Legfontosabb táplálékát a pockok (főként mezei és közönséges kószapockok) alkotják, de időnként fiatal üregi és mezei nyulakat, illetve madarakat, is fogyaszt.

Zsákmányát aktívan keresi, maga ejti el, ínséges időkben ugyanakkor a dögfogyasztástól sem riad vissza. Magányos életmódú, fürge, gyors mozgású vadász, főleg éjjel, szürkületben jár prédája után, de kölyöknevelés idején nappal is aktív. Gyakran a hátsó lábaira áll, így fürkészi környezetét.

Ugrabugra, hipnotikus tánc és éberség. Ilyen, amikor a hermelin vadászik.

Hazai természetes ellenségei a nyest, a róka, a nappali ragadozó madarak és a baglyok, jövőjét azonban legfőképpen élőhelyeinek állapota befolyásolja. A vizes élőhelyek és a változatos, mozaikos habitatok megőrzése többek között éppen ezért is rendkívül fontos. Táplálékpreferenciája miatt állományalakulása erőteljesen prédafüggő.

Kiemelt oltalom

A hermelin (Mustela erminea) a védett állatfajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 50 000 Ft egyedenként. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján szintén szerepel ez az óvatos menyétféle – besorolása LC (Least Concern), azaz „legkevésbé aggasztó helyzetű”.

A cikk a Turista Magazin 2018. novemberi számában jelent meg. Korábbi lapszámainkat ide kattintva érheted el.


Cikkajánló