Aki figyelmesen sétálgat a Hősök terén, az a Millenniumi emlékmű előtt és a bámészkodó turisták között észrevehet egy emléktáblát a földön, ami a város egyik érdekes, régi történetét idézi fel.
A Hősök terén körülöttem álldogáló indiai és koreai turisták kicsit furán néztek rám, amikor velük ellentétben a Millenniumi emlékműnek hátat fordítva kezdtem fotózni, ráadásul nem is akármit, hanem egy eső áztatta aknafedőt. Ők persze nem tudták, hogy ez itt nem egy akármilyen aknafedő, erről a rajta látható emléktábla is tanúskodik. Bár a feliratot, mivel egy körbekerített területen van, elég nehéz kivenni, de akinek sikerül, az ezt a szöveget olvashatja: „E helyen fakasztott 74-c fokú, percenként 831 liter hozamú hőforrást tudományos vizsgálatai alapján végzett 971 méter mély fúrással 1878. I. 21‑én Zsigmondy Vilmos bányamérnök. E ma is működő forrás tette lehetővé a városligeti artézi fürdő létesítését.”
Az emléktábla a Milleniumi emlékmű előtt, a bekerített területen látható, az egykori artézi kút helyén
Akár saját pénzén is
A történet 1866-ban kezdődött, amikor Zsigmondy Vilmos bányamérnök szót kért a Magyar Tudományos Akadémia ülésén. Javaslatot tett egy kút fúrására az Andrássy út – akkor még Sugárút – végén, ahol úgy vélte, jó eséllyel melegvizet találnának. A tisztelt egybegyűltek kissé szkeptikusak voltak, de Zsigmondy ekkor már túl volt egy sikeres kútfúráson Harkányban, és épp a Margitszigeten kezdett dolgozni egy hasonló projektben, így nem vették azért teljesen félvállról, amit mondott.
Zsigmondy annyira hitt abban, hogy Pest alatt még melegebb vizet is találhat, mint Budán, hogy még saját költségén is nekiállt volna fúrni, végül azonban Rottenbiller Lipót főpolgármester, bízva abban, hogy a remélt bővizű kút a város vízellátásán lendíthet valamit, az ügy mellé állt, így 1868-ban megindulhattak a munkálatok.
Előzetesen azt remélték, egy-két év alatt végeznek, de a fúrás a vártnál jóval tovább, tíz évig tartott, mert sorozatos technikai nehézségek hátráltatták azt.
Hol a fúrófej tört el, hol a fogaskerekek, hol beomlott a fúrólyuk, de volt, hogy villám csapott a fúrótoronyba. Végül 1878 januárjában elérték a 970 méteres mélységet, ahonnan 74 fokos víz tört fel. Ez volt a kor legmélyebb artézi kútja.
Nagy érdeklődéssel kortyolgatták
Akkor még egy deszkatornyos „fúrház” állt itt, és igen nagy érdeklődés övezte, ahogy arról a Vasárnapi Ujság is beszámolt. „A sugárút felé tekintő oldalon van az ideiglenes ivóhelyiség. Keskeny korlát vezet – a nagy tolongás ellen – a födött szabad tornáczra, melynek hátsó falából kinyúlnak a vízvezetéki csapok, párolgó, gyöngyöző, forró vízsugarakat eresztve alá, melyekből a kiszolgáló nők meg-megmerítenek egy-egy füles poharat s oda nyújtják az inni szándékozónak, ki nem ritkán nem győzi az áthevült poharat egyik kezéből a másikba kapkodni s el is ejti, ha kissé érzékenyebb bőre van.”
A városligeti artézi kútház a Vasárnapi Ujság 1878. október 13-i számában
A forrás vizét Molnár János gyógyszerész elemezte, az oldott gázok 19 %-a légeny, 38,9%-a szénsav, 1,6%-a könkéneggáz, 40,5%-a vízgáz volt. A különös nevű légeny a nitrogén, a könkéneggáz pedig kénhidrogén.
Zsigmondy a bővizű hévforrásra egy fürdőt szeretett volna létesíteni. Az Artézi fürdő, a mai Széchenyi fürdő elődje, 1881-ben nyílt meg. Az egyszerű fürdőépületben volt egy 20-25 férőhelyes társas fürdő, de márvány kádakban is lehetett fürdőzni, az emeleten pedig lakószobákat alakítottak ki.
Fatorony helyett díszes kútház
A fából készült torony az 1880-as években már nem igazán illett az egyre épülő-szépülő Sugárúthoz, amit 1885-ben kereszteltek át Andrássy útra. Felkérték Ybl Miklóst egy méltóbb építmény megtervezésére.
A díszes Gloriette kút nevet viselő építmény 1884-ben készült el, így az ivókúrára is alkalmas gyógyvíz most már egy mindenki megelégedésére szolgáló kútházból érkezett.
A Hősök tere egykor és ma
Bár Ybl véglegesnek szánta az építményt, az tíz évet sem állt itt, mivel 1895-ben megszületett az Ezredéves tér (a mai Hősök tere) terve, amibe sehogy sem illett bele Ybl alkotása. Új helyet kellett hát keresni a Gloriett kútnak. Több lehetséges helyszín is felmerült, mint a Népliget, az Epreskert vagy a Széchenyi-hegy, végül ez utóbbi lett a befutó. Az építményt aprólékos munkával telepítették át, köveire szétszedték, majd a Széchenyi-hegyen újra összerakták. A Gloriett kút az új helyen új funkciót is kapott, kilátó lett belőle, a fogpiszkálónak is becézett zászlórúdja pedig a város legmagasabb pontját jelölte. A Hősök terén az artézi kút emlékét ma már csak a kövezetre fektetett réztábla őrzi, és persze a Széchenyi-fürdő, ami ma nem létezne Zsigmondy és az általa megtalált termálvíz nélkül.
A Gloriett kútház a Széchenyi-hegyen
A Csobáncra nemcsak a várrom, hanem a kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni.
Az év utolsó számába egy rendhagyó összeállítást készítettünk.
Pakisztán szinte észrevétlenül vált az izgalmas túrákra vágyók paradicsomává.
