Megoldódhat a vetésivarjú-probléma, Sumonyban rekord született, a nyíregyházi természetvédők pedig mintegy száz mesterséges fészket helyeztek ki a környékükön. Számos hír szárnyra kelt az elmúlt időben madarainkkal, azok védelmével és etetésével kapcsoltban, ezek közül szemezgettünk most.
Nemcsak etetni, itatni is kell télen!
Ha eddig azt gondoltuk, télen nem érdemes itatókat kihelyezni, hiszen úgyis befagynak, nagyot tévedtünk. A nagyobb forgalmú etetőknél a madarak - általában a gyakori vendégnek számító verebek, cinegék - még a víz megszilárdulása előtt lyukat vájnak csőrükkel a jéghártyán, ami aztán órákig megmaradhat, így minden olyan faj képes inni, melynek csőre elég keskeny. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület videóján megnézhetitek, hogyan viselkednek a cinegék, a balkáni gerlék, a verebek és a meggyvágó a befagyó itatónál.
Mindannyiunk érdeke a gólyavédelem
Évente több ezer fehér gólya pusztul el áramütés miatt. Nemcsak természetvédelmi szempontból ijesztő ez a szám: az oszlopfejeken elhelyezkedő fészkek még áramot is fogyasztanak. Így a lakosság, az önkormányzatok és az áramszolgáltatók közös érdeke a magasító állványok, úgynevezett „gólyakosarak” kihelyezése, amely új, veszélytelen fészkelőhelyet biztosít a gólyák számára. A már meglévő fészkek megemelése természetvédelmi engedélyezéshez kötött. A területileg illetékes zöldhatóságot kell megkeresni, amely költési időszakon kívül, októbertől márciusig adhat engedélyt, ami azt jelenti, hogy a kérelmet még februárban be kell adni. Szükséges egyeztetni a vezetékhálózatot üzemeltető elektromos szolgáltatóval is.
A gólyakosárról az MME oldalán olvashatsz bővebben.
Harkályetető egy kis „mekkelekezéssel”
Még nincs vége a télnek, az MME oldalán pedig jó tippeket találunk, ha harkályok számára szeretnénk etetőt készíteni. Bár a harkályfélék a hagyományos függesztett, tálcás és talajetetőkből is csipegetnek, állati zsiradék, faggyú kihelyezésére ezek nem alkalmasak. Fontos tehát, hogy kutyáktól, macskáktól védett helyen, fatörzsre erősíthető etetőt készítsünk, amelyekből akár más madarak is lakomázhatnak, és ezek könnyedén elérjék a kihelyezett faggyút, magvakat, almát, cinkegolyót. Az MME csibedróthálós feketerigó-fészektálcája megfelel ezeknek a kikötéseknek. Itt megnézhetjük, hogyan fest egy ilyen etető, és otthon akár magunk is elkészíthetjük.
Rekord Sumonyban
Új helyi rekord született a Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomáson: meggyűrűzték a 400 000. madarat, egy fiatal fenyőpintyet. A bázis 1981 óta működik, s eddig 149 fajjal volt dolguk. A százezredik madárra 1998-ban, a kétszázezredikre 2005-ben, a háromszázezredikre 2010-ben került gyűrű. A leggyakoribb faj a füsti fecske volt (175 977 példány), második helyen a barátposzáta állt 40 911 egyeddel, a dobogó utolsó helyét pedig a foltos nádiposzáta foglalja el (31 463). Az ország legrégebben működő gyűrűzőállomása jelentős szerepet tölt be a hazai madárvédelemben.
Mesterséges madárfészkek a sikeres költésért
A mesterséges fészkek a madárvédelem legfontosabb eszközei közé tartoznak.
A nyíregyházi természetvédők eddig mintegy száz fészket készítettek és helyeztek ki a Sóstói-erdőbe, az Oláh-réti Természetvédelmi Területre, a bokortanyák körzetébe, illetve a város óvodáinak fás udvaraiba is, a széncinegék, a kékcinegék, a csúszkák, az örvös légykapók és a mezei verebek nagy örömére. Idén fontos célkitűzés, hogy az alacsonyan, a fák törzsének réseiben, zugaiban, odvaiban, vagy a bokrokon fészkelő madaraknak is segítséget nyújtsanak. Ilyen például a vörösbegy, az ökörszem és a barázdabillegető. A költőhelyeket tövisekkel veszik körbe, így védve a madarakat a ragadozóktól.
Kíméletes megoldás egy kényes problémára
A folyamatos üldöztetésnek köszönhetően a vetési varjak lassanként beköltöztek a lakott területekre, zajongásuk és ürülékük pedig problémát jelent a közelben élők számára. A varjak eltűnése a fokozottan védett kékvércse-állományra nézve is veszélyt jelent, hiszen ez a faj nem épít saját fészket, költőtelepeinek egyedül a vetésivarjú-kolóniák adnak otthont. A LIFE Nature támogatásával megvalósuló program középpontjában egy olyan természetbarát módszer kialakítása áll, melynek keretein belül új fészektelepeket alapítanak a vetési varjak számára, a meglevőket pedig bővítik. A kísérletezések még évekig is eltarthatnak, de amennyiben sikeresek lesznek, az önkormányzatokkal és a lakossággal együttműködve megvalósítható lesz a madarak áttelepítése anélkül, hogy kárt szenvedne a faj.
