Március 20-án 4 óra 6 perckor következett be a nap-éj egyenlőség, ami azt jelenti, hogy megkezdődött a csillagászati tavasz. Tudtad, hogy dacára az elnevezésnek, valójában ilyenkor sem teljesen egyenlő a nappal és az éjszaka hossza?
Nap-éj egyenlőség nem mindig ugyanakkor van: eshet március 20-ra és 21-re is, aminek az az oka, hogy egy földi év nem pontosan egész számú többszöröse egy földi napnak, hanem 365 nap, 5 óra, 48 perc és 46 másodperc. Ezért kellett bevezetni a szökőnapot is: az eltérés nagyjából négyévente tesz ki egy napot.
A HungaroMet Zrt. ismertetése szerint legutóbb 2011-ben volt a tavaszi nap-éj egyenlőség március 21-én, 2048-ban pedig először fog bekövetkezni március 19-én – írja az MTI.
Azonban a nap-éj egyenlőség idején sem pont ugyanolyan hosszú a nappal és az éjszaka. A fénytörés miatt ugyanis az égitestek magasabban látszanak a horizont felett, mint ahol valójában vannak, tehát a Nap napkeltekor néhány perccel előbb jelenik meg a horizonton, napnyugtakor pedig tovább látszik, így a nappalok hosszabbnak tűnnek.
Van egy másik ok is: „a nap-éj egyenlőség napján a Nap geometriai középpontja az, ami 12 óráig tartózkodik a horizont felett, de a Napnak kiterjedése van: vagyis már akkor is látszik, amikor a középpontja még nem, illetve még akkor is sugároz, amikor a középpontjánál már lenyugodott” – írják.
