A lakosság hódokkal kapcsolatos megfigyeléseit online felületen gyűjtik össze.
Bárki tölthet fel megfigyelést regisztráció után a hodterkep.hu oldalon, ahol lehetőség van néhány fotó feltöltésére, a helyjelző megadására, és egy rövid kérdéssort is meg kell válaszolni. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) HódTérkép elnevezésű projektje tavaly novemberben indult, és azóta több mint kétszáz észlelés adatait töltötték fel a felületre.
A térkép segítségével a kutatók információt kapnak a hódok előfordulási helyéről, tevékenységéről, annak hatásairól és a lakosság véleményéről. Az együttélés ugyanis korántsem konfliktusmentes, a faj egyedei sokszor okoznak gazdasági, árvízvédelmi károkat, ritkábban villanyvezetékek, épületek kerülnek veszélybe a megrágott fák miatt. Persze, sok pozitív hatása is van a hódok jelenlétének, ezek azonban nem kapnak akkora hangsúlyt, mint a problémák.
Az eurázsiai hód a 19. század közepén eltűnt a Kárpát-medencéből az intenzív vadászat miatt. Később egész Európában zajlottak visszatelepítési programok, Magyarországon 1996 és 2008 között, ám ezzel párhuzamosan a faj természetes visszatelepülése is beindult. A hazai állomány 2020-ban már 10-11 ezerre rúgott. A kutatók jelenleg a Körösök vízrendszerén végeznek terepi állományfelmérést – írja az MTI. 107 folyamkilométeren 58 hódcsalád jelenlétét állapították meg 2021-ben, idén pedig újabb 100 km felmérését tervezik. A védett faj gyorsan terjed, gyakorlatilag mindenhol megtalálható nálunk folyókban, patakokban, felszíni vízfolyásokban.
„Bízunk benne, hogy kutatásaink és a közösségi monitorozás egyaránt hozzájárulhatnak a faj jobb megismeréséhez és a hazai állománnyal kapcsolatos átgondolt, tudományosan megalapozott tervezéshez” – nyilatkozta Juhász Erika, az ÖK kutatója, a HódTérkép koordinátora. A térkép egyelőre csak számítógépen használható, de a tervek szerint hamarosan elérhető lesz a mobilos változat is.
