Azt sokan tudják, hogy a mocsári teknősök télre a tavak, holtágak aljára húzódnak, és beássák magukat az iszapba, de vajon hogy nem fulladnak meg?
A kérdésre a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság zoológiai referense, Bakó Botond ad választ nemrég megjelent cikkében. A kulcs abban rejlik, hogy a teknős ektoterm (pontatlan kifejezéssel élve hidegvérű), a testhőmérséklete szabályozásához a külvilágból nyel el hőt. „Azaz testszöveteik hőmérséklete változó, szinte teljes mértékben követi a külvilág hőmérsékletét” – szól a magyarázat. Tehát ha a víz háromfokos, a teknős sem lesz ennél melegebb. Minél hűvösebb a teste, annál jobban lelassul az anyagcseréje, így alacsonyabb lesz az oxigénigénye és az energiaigénye is.
De hát a teknősnek tüdeje van, akkor hogy nem fullad meg hónapokig a víz alatt? A titok a kloakális légzés, azaz mondhatnánk, hogy
a teknős a „fenekén” keresztül veszi a levegőt.
A mocsári teknősök kloákáján van egy hajszálerekkel sűrűn átszőtt anális hólyag, ami másodlagos tüdőfelületként funkcionál. Ezen keresztül veszi fel a vízben oldott oxigént, ennyi elegendő számára ilyenkor is.
A Vadonleső Programban tíz éve gyűjtik az adatokat a mocsári teknősökről. Ötödük gázolás áldozata lesz, sokuk a tojásrakás időszakában, tavasszal. Ha mocsári teknőst látsz, segítsd át az út túloldalára, a megfigyelési adatot pedig töltsd fel a www.vadonleső.hu oldalra.
Még több érdekességet olvashatsz a mocsári teknősökről a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság cikkében!
