Évente sok millió madár pusztulását előzhetnék meg az emberek, ha ezt a pókoktól vett ötletet is beépítenék az épületeikbe.
Régi probléma, hogy évente sok millió madár pusztul el amiatt, mert ablaküvegnek ütközik. A mai modern épületek ráadásul előszeretettel használnak nagy üvegfelületeket, de például sok helyen a zajvédő falak is átlátszó anyagból készülnek.
Miért repülnek a madarak az ablaküvegnek?
Gyakran még velünk, emberekkel is előfordul, hogy figyelmetlenségből nekisétálunk egy üvegajtónak, de azért mi egész jól érzékeljük ezt a fajta akadályt, nem úgy a madarak. Az üveg számukra két szempontból veszélyes, egyrészt az átlátszósága miatt olyan, mintha ott sem lenne. Különösen akkor, ha az épületen átlátni, tehát a fal szembelévő oldalán is ablak van, plusz, ha még szobanövények is csalogatják a madarat, akkor nagy eséllyel akar majd átrepülni ezen a helyen.
Ez a veréb sajnos nem élte túl az ütközést
Másrészt oldalsó szögekből, illetve színezett anyagú üvegek esetén akár szemből is tükrözik a környezetet, így egy madár megint csak azt hiheti, hogy arra is szabad a pálya.
Mivel a természetben nincs olyan tulajdonságú anyag, mint az üveg, ezért evolúciósan nem is alkalmazkodtak ehhez a madarak.
A víz hiába tud átlátszó lenni vagy tükrözi a környezetet, az egy áthatolható közeg számukra, az üveg pedig nem.
Jó, jó, de annyira mégsem
Persze egy szúnyogháló akár jó megoldás lehet az ablakon, de az meg az ember számára nem lesz tökéletes, ha épp nem a szúnyogok és egyéb rovarok távoltartása a cél, hiszen zavarhatja a kilátást és kevesebb fényt enged be az ablakon.
Aztán léteznek ablakra ragasztható ragadozómadár-sziluettek is, de sajnos ezek nem jelentenek biztos megoldás.
Ahhoz, hogy valóban riasztó hatású legyen egy ilyen matrica, nem elég egy akármilyen madármintát felragasztani, ehhez tudni kell, mire reagálnak menekülő-elkerülő viselkedéssel a madarak.
A kulcs a méretben és az arányban rejlik. Tehát fontos a matricán a fej, csőr, szárnyak, és farok méretének egymáshoz viszonyított aránya (általában a kis fej rövid csőrrel, hosszabb szárnyak, és hosszú, keskeny farok jellemzi a ragadozómadarakat). A hazai madarakra – a galamb méretig – a legveszélyesebb a héja, így ennek a testarányai jelentik a legijesztőbb látványt. Emellett életnagyságúnak kell lennie a matricának, különben nem sokat ér.
Sajnos ennek a fák között található étkezőnek az ablakai sem a legjobb matricákkal vannak bebiztosítva. A forma stimmel, de méretben biztosan kisebbek, így nem riasztják el a madarakat
De még ha minden stimmel is a méretekkel, azért egy mozdulatlan árny nem ingerli fel annyira a madarakat, és egy idő után meg is szokhatják, így a riasztó funkció, még ha kezdetben működött is, meg fog szűnni.
Mi hát a megoldás?
Erre a kérdésre maga a természet ad választ. Egy korábbi cikkünkben már bemutattuk azt az új tudományágat, amely a természetből merít ihletet bizonyos megoldandó problémákra. A biomimikrinek köszönhetjük például a bogáncs ihlette tépőzárat, a jégmadár csőrére hajazó, halkan suhanó szupergyors japán vonatokat, vagy épp a gekkók tappancsaitól ellesett újfajta ragasztómegoldást.
A madár vs. üveg problémára pedig a póktól leshetjük el a megoldást.
Ugyanis a természetben a madarak akadálynak érzékelik a pókhálót, és nem elsősorban azért, mert látják azt. Illetve látják, de nem úgy, mint mi.
A pókselyembe ugyanis olyan anyagot is szőnek a pókok, amely visszaveri az UV-fényt, amit mi, emberek nem látunk, de a madarak igen, és ezért kikerülik.
A pókoknak nem kell attól tartaniuk, hogy a madarak folyton belerepülnek a hálójukba
És míg a madarakat riasztja az ultraibolya fény, addig nagyon sok rovart odavonz, így mondhatjuk, hogy a pókok ezzel a trükkel két legyet is ütnek egy csapásra, hiszen egyrészt a madarak nem rongyolják szét a kemény munkával megalkotott hálójukat, másrészt a pórul járt zsákmányokkal jóllakhatnak. Egyébként nemcsak a pókok használják az UV-trükköt, nagyon sok virág is így csalogatja magához a beporzókat.
De visszatérve az ablaküveghez, ma már gyártanak olyan speciális üveget, amelyet ilyen pókháló mintás, UV-fényt visszaverő réteggel látnak el. A feltalálója egy német mérnök, Arnold Glas, aki Ornilux márkanéven keltette életre „madárbarát” üvegét.
Az Ornilux üveg az emberi szemnek átlátszó, de a madarak látják a rárakott, pókhálószerű mintázatot
Ez a háló az emberi szem számára láthatatlan, és csak egy bizonyos szögben tükröződik úgy vissza, hogy kirajzolódik a minta. A madarak viszont látják ezt a „pókhálót”, így elkerülhetik a számukra sokszor halállal végződő ütközést.
Források:
mme.hu, www.arcon-glass.com, biolearn.hu, elteonline.hu
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.
