Légköroptikai jelenségekben nem volt hiány az elmúlt napok során: a Nagy-Kevélyen és a Barát-halom közelében ködkísérteteket lehetett látni, péntek éjjel pedig többfelé holdkoszorú jelent meg.
Az Időkép olvasói két helyen is észleltek különös jelenséget a ködben: a Nagy-Kevélyen túrázó észlelő kora reggel indult napkeltét nézni, ekkor sikerült lencsevégre kapnia a viszonylag ritka és elsőre titokzatosnak tűnő ködkísértetet. Emellett a Barát-halom közelében is lehetett látni ilyet november 17-én.
Ködív a közepén kísértettel a Nagy-Kevélyen
A jelenséget Brocken-hegyi kísértetnek is hívják. Arról a németországi csúcsról kapta a nevét, ahol először figyelték meg. A „kísértet” általában ilyenkor, ősszel, és legtöbbször magashegyekben csíphető el, amikor a nap alacsonyan van a láthatáron. Az árnyékunkat (vagy éppen egy nagyobb tárgy, épület árnyékát) szabályos kör alakú, szivárványszínű glória veszi körül, amely a nappal ellentétes, úgynevezett antiszoláris pont körül jelenik meg. A színes sávok magyarázata, hogy a köd vagy a felhő vízcseppjein a fehér fény összetevőire bomlik.
A jelenséghez több babona is kapcsolódik. Mondják, hogy aki a hegyek között hal meg, az a halála előtt meglátja a kísértetet, de azt is beszélik, hogy először megpillantani szerencsét jelent, másodszor veszélyre figyelmeztet, harmadjára pedig ismét jót jelez.
A holdkoszorú szintén érdekes és látványos jelenség, amit az Időkép több olvasója is dokumentált november 22-én éjjel. Idén ugyanis tizenegyedszerre volt telihold, amihez párás, ködös idő társult, és alacsony rétegfelhők jelentek meg az égen. A cseppeken elhajlik a fény, a színintenzitás és a jelenség szabályossága pedig attól függ, hogy mennyire homogének a felhőt alkotó vízcseppek – magyarázza az Időkép.
