Valójában magának a csapadéknak nincs igazán szaga, mégsem illúzió, amit esőzéskor érzünk, és az sem véletlen, hogy szeretjük.
Ha gondolkodtál már valaha azon, hogy miért van az esőnek illata, tudd, hogy szerencsére ez már egyes kutatóknak is eszébe jutott, és elő is álltak a válasszal, még a hatvanas években. Isabel Joy Bear és Richard Grenfell Thomas ausztrál tudósok a Nature-ben publikálták a cikket, melyben fellebbentették a fátylat az esőillat kérdésköréről. Magát a jelenséget petrichornak nevezték el, ami a görög „petros” és „ichor” szavakból áll össze,
előbbi követ jelent, utóbbi pedig az az aranyló folyadék, ami az istenek ereiben áramlik.
A névválasztás nem véletlen: az ég és a föld kapcsolatára utal.
A kis bevezetés után térjünk is rá a tudományos magyarázatra. Már lelőttük a poént, az esővíz önmagában nem illatozik, kell hozzá más is – például a föld, illetve a földben lakó aktinobaktériumok. Amikor elpusztulnak, ezek bocsátják ki a geozmin nevű anyagot, ami az esőillat nagy részét adja. Érdekesség, hogy a vegyület például a kukoricában és a céklában is megtalálható, utóbbinak ez adja a földes ízt, de a halak kellemetlen mocsárízét is ennek köszönhetjük, bár ebben az esetben cianobaktériumok állítják elő a geozmint.
Ki gondolta volna? Az anyagot ma már parfümökben is megtaláljuk.
Ahogy eső éri a talajt, a spórák kioldódnak, és egy légbuborékban a levegőbe kerülnek, majd messze szállnak. Ezt a mechanizmust 2015-ben fedezték fel. A kutatás rávilágított arra, hogyan terjedhetnek a talajból származó betegségek a környezetben.
Az esőillatot azonban nemcsak a geozmin okozza, hanem minden más is, ami rendelkezik némi aromával, és amit a nedvesség és az eső felkavar a természetben, ilyenek például a növények illóolajai. És van még egy dolog: akár már vihar előtt is észlelhetjük az ózon illatát, ami a villámlásnak, illetve az elektromos kisüléseknek köszönhető. Az sem véletlen, hogy úgy érezzük, esőzés után tiszta lett a levegő, mert a csapadék valóban elmossa a port és az egyéb szálló részecskéket.
Az esőzéshez sok kellemes kép asszociálódik a fejünkben: romantikus nyári megázás, bekuckózás, miközben az esőcseppek egyenletesen kopognak a háztetőn. Ezeken kívül evolúciós okokból is kedveljük az esőt és az esőillatot, mert a friss víz ígéretét és a szárazság ellenszerét jelenti.
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.
