A mocsári teknősök szaporodási időszaka májusban kezdődik és júniusban rakják le a tojásaikat, de meglepő módon már április elején is találkozhatunk aprócska teknősökkel. Ők a kései fiókák, akik a tojásban vészelték át a telet.
A napokban a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Dráva Kapu Bemutatóközpontja mellett bukkantak egy parányi teknősre, amely a közeli patak irányába lépegetett apró lábain. Ez a kis teknős és áprilisi társai még az előző év nyarán kerültek lágy héjú tojásba zárva egy teknősfészekbe.
A kis teknősök normális esetben, augusztusban, szeptemberben kelnek ki. Előfordul azonban – ha a szeptember már túl hűvös, vagy az anya későn rakta le a tojásokat – hogy a fiókák már nem kelnek ki, hanem tojásba zárva áttelelnek, majd a következő évben a melengető tavaszi napsugarak hatására bújnak elő a tojásból.
A nap hatására bújnak elő a tojásokból
Ilyenkor a kis teknősök – amelyek akkorák csak, mint egy 20 forintos – első útja a legközelebbi vízálláshoz vagy lassú folyású folyóhoz vezet.
A bébi teknősök vízig tartó útjuk során teljesen védtelenek a rájuk vadászó gázlómadarakkal és ragadozó emlősökkel szemben.
A kis állatok ösztönösen tudják, merre kell menniük, de a hosszú és veszélyes út sokuk számára hamar véget ér, pláne, ha forgalmas autó vagy bringaút is keresztezi azt, ezért túlélési esélyeiket javíthatjuk, ha ilyenkor elvisszük őket a legközelebbi természetes vízhez. De bármennyire is aranyosak, semmiképpen se vigyük haza őket, hisz védett állatok, és az ő otthonuk a természet.
A Dráva Kapu Bemutató Központban az épület körül már a korábbi években is találtak kis teknősöket, vagyis a bemutatóközpont tradicionális tojásrakó helynek tekinthető. A teknősfészkeket azonban számos állat – például rókák, borzok, vaddisznók – fosztogatják, ezért a tojásrakás időszakában itt is egy speciális fémkerettel védik ezeket a tojásrakó helyeket a ragadozók ellen.
A teknősök fészekrakó helye több száz méterre vagy akár egy-két kilométerre is lehet attól a vízállastól, vízfolyástól, ahol az anya él.
A tojásrakás időszakában ezért egyáltalán nem furcsa, ha egy teknős határozottan és céltudatosan távolodik a víztől, vagy olyan helyen találkozunk vele, ahol a közelben nincs víz.
A teknősök számára a növényzettel csak mérsékelten borított, laza talajú, vízelöntéstől védett, magasabban fekvő helyek alkalmasak tojásrakásra. Épp ezért amikor a mocsári teknősök védelméről van szó, nemcsak a vizes élőhelyek megvédésre kell gondolni, de nagyon fontos a tojásrakó helyek védelme és fennmaradása is. Az alkalmas tojásrakó helyek sajnos számos helyen szántóföldi művelés alatt állnak vagy egyéb emberi létesítmény foglalja el őket.
A mocsári teknős Magyarországon – mint minden kétéltű és hüllő – védett. Természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
