Egy igazi „bányamanóval” jártuk be az Aranyásók útja tanösvényét, s még egy több évszázados bányajáratba is lemerészkedtünk.
Magyarországot hármas lakat zárta el a középkorban attól, hogy igazi európai nagyhatalommá válhasson. Selmecbánya adta a kulcsot az ezüst-, Besztercebánya a réz-, míg Körmöcbánya az aranylakathoz. Legenda ide vagy oda, valóban a híres felvidéki bányavárosok tették gazdaságilag erős hatalommá országunkat a középkorban: a 14. században Európa ezüst- és aranytermelésének nagy része a Magyar Királyságból származott.
A Tokaji-hegység hazánk egyik legváltozatosabb vulkáni területe, ahol az utóvulkáni működés során a vízgőzzel különböző ásványok, köztük jellemzően a nemesfémércek (arany, ezüst) ásványai nyomultak be a kőzetrepedésekbe, s ott megszilárdulva teléreket alkottak. Ezek a telérek tették a Kárpátok vulkáni övében elhelyezkedő felvidéki bányavárosokat a kor viszonyai között mérhetetlenül gazdaggá.
De vajon hogyan kerül a fenti, ma is impozáns városok közé a ma falusias arculatú Telkibánya? Milyen titkok rejtőznek a település körüli erdőkben, ha a mai település a felvidéki társainál kevésbé mutatja az egykori gazdagságot? Vezetőnkkel felfedeztük a mai Magyarország egykoron legjelentősebb arany- és ezüstbányáinak napjainkban is látható, döbbenetes nyomait, s megértettük, mitől teljesen egyedi túracélpont a település környéke.
Vásárold meg novemberi lapszámunkat a Turistashopban, vagy az újságárusoknál, és olvasd el a Telkibánya látványosságait bemutató cikkünket!
Korábbi lapszámainkat pedig IDE KATTINTVA TUDOD ELÉRNI.
