Bár nagyon sokan próbáltak segíteni a fecskéken, a hétvégi szélsőséges időjárás miatt tömegesen pusztultak el a madarak, ami letaglózott minden állatbarátot. Az életben maradt kevesekért most állatvédők küzdenek, ki otthon, a saját konyhájában, ki állatmentésre szakosodott központban. A feladat sehol sem egyszerű.
Az elmúlt napokban az ország minden táján példaértékű összefogásnak lehettünk szemtanúi, aki tudott, próbált segíteni a bajba jutott fecskéken. Sajnos sok madár elpusztult, de hála a jószándékú embereknek, a hősiesen küzdő madármentőknek, az életben maradt fecskéknek van esélye arra, hogy elindulhassanak Afrikába. Ehhez azonban meg kell erősödniük.
Fecskék a konyhában
Fehérváry Zita kaposvári önkéntes konyhájában lisztkukaccal és túrós keverékkel etetik a mostanra hatvanra egyedre duzzadt kis csapatot. A fecskék zöme a város közelében található Deseda-tótól került a kaposvári konyhába – mondta a sonline-hu-nak.
A Bőnyben élő Kok Annamária évek óta foglalkozik állatmentéssel, most több mint 300 fecskét fogadott be, és próbál etetni, ami nem egyszerű, hisz a fecskék repülő rovarokkal táplálkoznak, így maguktól nem csipegetik fel a földről az élelmet. „Szerencsére a füsti fecskék többsége néhány etetés után rájön, hogy mit adok a csőrébe így később már magától is eszik. A legnagyobb örömömre pedig a molnárfecskék közül is páran átvették ezt a jó szokásukat így most 150-200 fecske magától eszik” – mondta a Kisfalföld.hu-nak.
A csákvári Pro Vértes Alapítványhoz is kerültek bajba jutott fecskék, de még egy darabig maradnak, mert egyelőre nagyon le vannak gyengülve. A pihetollakat szétfújva jól látszik, hogy a vonuláshoz szükséges zsírraktárakat nem tudták felhalmozni.
Inkubátor, vitamin, lisztkukac
A székesfehérvári Sóstó Állatvédelmi Központba került talán a legtöbb fecske, közel 1800 segítségre szoruló madár érkezett a Balaton szinte minden pontjáról. „Az állatok a táplálék hiánya és a hideg miatt gyakorlatilag haldokoltak, egyesével néztük át őket és láttuk el. Ebből a számból több mint a fele már elpusztulva érkezett hozzánk a rengeteg dobozban” – olvasható az állatvédelmi központ közösségi oldalán.
A mentett állatok döntő többsége füstifecske volt, körülbelül 20 százalékuk molnárfecske, és pár tucat partifecske került még be a sóstói mentőhelyre – mondta Csete Gábor a központ vezetője a Telexnek. A madarak között volt néhány Lengyelországban és Csehországban gyűrűzött példány, ebből arra következtetnek a szakemberek, hogy az északról érkező vonuló csapatokat sújtotta leginkább a ciklon.
A még életben lévő fecskéket inkubátorba helyezték, felmelegítették és egyesével megvizsgálták őket, a madarak ásványi anyaggal és vitaminnal teli injekciót kaptak, hogy valamennyire felerősödjenek, és bírják a stresszt. A legnagyobb gondosság ellenére is azonban körülbelül hatszáz fecske maradt életben. A legéletrevalóbbakat már elengedték, és remélik, hogy időben felerősödnek és útnak indulhatnak Afrikába. A fecskék elengedéséről készült videót itt nézhetitek meg.
A gyakoribb szélsőségeket már nem tudják tolerálni a fajok
Orbán Zoltán a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője érthető módon a napokban több interjút is adott a témában. A 24.hu-nak elmondta, hogy a szélsőséges időjárás pont a vonulási felkészülés közepére érkezett meg, amikor a fecskéknek napi táplálékszükségletük többszörösét kellene elfogyasztani, hogy elegendő „üzemanyaguk” legyen a vonuláshoz. Ezt a folyamatot szakította félbe a Borisz nevű ciklon.
Úgy tudtuk, hogy a madarak pár nappal korábban megérzik a markáns hidegfront érkezését. Most akkor mi történhetett? A szakember szerint az idősebb, tapasztalt fecskék valószínűleg már elindultak korábban, a fiatalokat azonban meglepetésként érhette a helyzet.
Ők vagy rossz döntést hoztak, vagy nem volt erejük továbbmenni.
Orbán Zoltán arról is beszélt, hogy korábban is voltak tömeges fecskepusztulások, csak a klímaválság előtt száz év alatt mondjuk három ilyen extrém szélsőséges időjárású év fordult elő, és az állományoknak volt idejük regenerálódni, most viszont már minden évben érik őket ezek a negatív hatások, és ezt már nem képesek tolerálni a fajok.
Hogy az állomány mekkora része pusztult most el, azt nem lehet tudni. A tavasszal visszaérkezők számából lehet majd esetleg következtetéseket levonni erre nézve. A fecskékre azonban még a hosszú vándorút alatt is számos veszély leselkedik, reméljük, a ciklont túlélő madarak számára ez az út már nem tartogat újabb nehézségeket.
