Ősszel és télen sokfelé lehet elszórva kisebb halmokat látni a határban. Ezek a güzühordások, amelyeknek megalkotói és lakói a kevésbé ismert egérfélének számító güzüegerek. Idén az elmúlt évekhez képest több halmot látni, ami a néphagyomány szerint arra utal, hogy kemény lesz a tél.
A güzüegér külsőre nagyon hasonlít a házi egérhez, 1980-ig egy fajnak is tekintették őket. Annyi különbséget látni közöttük, hogy a güzüegér szürke bundájából hiányzik a vöröses árnyalat, a farka valamivel rövidebb, mint házi rokonáé, tappancsa és hasa pedig fehér. Ha a két faj viselkedését vesszük górcső alá, akkor már kevesebb egyezést találunk. Míg a házi egér jól megvan – talán túlságosan is jól – az emberrel, addig a güzüegér kerüli az ember közelséget. Érdekesség még velük kapcsolatban, hogy a güzüegerek a többi kisrágcsálótól eltérően párban élnek, és ami még érdekesebb, monogám kapcsolatban.
Mi köze van a güzüegérnek a szorgalmasan gyűjtögető emberhez? Avagy miért güzül a güzüegér?
A güzüegerek jelenlétét leginkább akkor észlelhetjük, amikor ősszel megjelennek a tarlókon, gyepeken a güzühordások. Ezek a fél méter magas és 1–2 méter átmérőjű halmok nem csak egyszerű földhordások. Ha megnéznénk egy ilyen halom keresztmetszetét, azt látnánk, hogy az réteges szerkezetű, benne egy rétegben összehordott magvak, termések, kalászok vannak, amire aztán vastag földréteget hordanak. A hordásokban egyébként nem a búza, a kukorica vagy a napraforgó magjait hordják össze, azok számukra túl nagyok, hanem gyomnövények magjait.
Bizonyára mindenki ismert azt a mondást, hogy „dolgozik, mint a güzü”. Ezt a kifejezést arra az emberre használjuk, aki sok-sok munkát végez, szalad, rohan, szorgalmasan dolgozik. Nos, a güzüegerek is így vannak ezzel, ősszel a halmokat 2–3 hét alatt építik meg, de ez idő alatt testméretükhöz képest nagyon sok anyagot mozgatnak meg. Ahogy azt a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság korábbi cikkében olvashatjuk, az egerek egy ilyen halomhoz kb. 200 liter földet és 3–15 liternyi magot hordanak össze.
Egy halom felépítésén több egér – általában 4–14, egy-két alomból származó fiatal egyed és néhány felnőtt állat – dolgozik.
A güzühordás nemcsak téli táplálékraktár, de az állatok téli szállása is, egészen pontosan nem magában a halomban, hanem az alatt, a fűfélékkel bélelt fészekben húzzák meg magukat. De klasszikus téli álmot nem alszanak, télen is kijárnak táplálékot keresni. Amellett, hogy a halomban összehordott magok táplálékraktárként is szolgálnak, a güzühordásnak szigetelő, a fészket védő funkciója is van.
A néphagyomány úgy tartja, ha sok hordást és az átlagnál magasabb halmokat lehet látni, akkor hosszú és kemény lesz a tél. Idén az elmúlt évékhez képest több hordás van. Vajon igazuk lesz a güzüegereknek?
