És a teknősök? Téli álmot alszanak, vagy valami más történik velük ilyenkor?
A kétéltűek már november előtt arra készülnek, hogy át tudják vészelni a telet: több táplálékot vesznek magukhoz, így növelik zsírtartalékait. Amikor tavasszal felmelegszik az idő, előbújnak, és nekiállnak a szaporodásnak.
Ilyenkor viszont sem a kétéltűek, sem a hüllők nem tudják fenntartani az állandó testhőmérsékletüket. Annyira le tudnának hűlni, hogy rövidesen elpusztulnának, ha nem lenne túlélési stratégiájuk erre az időszakra. Szerencsére van: hibernálódnak, ami nem egyenlő az alvással, mégis nyugalmi állapotban, mozdulatlanul pihennek egy olyan helyen, ahol nem fagy.
Ez azoknál a fajoknál, amelyek egyébként is többet vannak a vízben, mint a szárazföldön (amilyenek a vöröshasú unkák vagy a kecskebékák), a vízben történik - olvasható a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság ismeretterjesztő cikkében. Fűszálakba, főcsomókba kapaszkodnak a fagymentes víztérben az aljzathoz közel vagy a nedves növényzetben.
A barna és a zöld varangy, a barna ásóbéka és a zöld levelibéka nyáron is leginkább a szárazföldön tartózkodnak. Ők szintén fagymentes helyet keresnek: valamilyen talajrepedést, faodút, amit lehetőleg száraz növényzet borít. A fürge gyík szintén a talajban keres magának menedéket, a vízisikló pedig valahol közel a vízhez, mégis száraz területen.
Az amúgy tüdővel lélegző mocsári teknős a vízben telel, és a kloákáján keresztül jut oxigénhez.
Jól olvastad: a kloáka legvégén egy hajszálerekben gazdag hólyag található, amivel képes a vízben oldott oxigént felvenni. A mocsaras aljzaton vermeli el magát, jellemzően 2-3 fokos vízben.
