Hamar kiderült, nem csupán a rendkívül szárazság okozta a patak kiszáradását, ami ökológiai katasztrófával fenyeget. Lopás vagy legális vízkivétel történt?
A Tarna hazánk harminc legnagyobb vízhozamú vízfolyásának egyike, a Zagyva legfontosabb mellékvize. Kiszáradása nem csupán a benne élő halaknak, számos egyéb élőlénynek is a vesztét jelenti, továbbá a patakhoz inni járó állatok is veszélybe kerültek. Szívszorító látni a tanácstalanul álló gólyákat, gémeket, más madarakat, vadállatokat, ahogy nézik hova tűnt az utolsó korty vizük – ismertette a Tarna állapotát a Macskaárvaház vezetője az Eger Híreknek. Bóday Pál elmondta, a térség polgármestereivel, alpolgármestereivel, illetve polgárőreivel és természetvédőivel összehangolt nyomozást folytattak, hogy kiderítsék, mi okozta a patak teljes kiszáradását. A gyanú gyorsan beigazolódott: nem csupán a rendkívüli szárazság tehet a dologról, egy vállalkozás szivattyúzta ki a maradék vizet a mederből.
Bóday Pál kezdetben úgy fogalmazott: „Verpelét és Kápolna között, 1-3 helyen folyamatosan illegális vízkivételezés történt, ez súlyos ökológiai bűncselekmény. Ilyen kegyetlen hőhullám és aszály mellett, ebben a szárazságban pedig ez aljasság és embertelenség.”
A nyomok az Egyed László vezette debrői Tóth Borászathoz vezettek. Többek között a vízügyi hatóság is a helyszínre érkezett, hogy kivizsgálják az esetet. Bóday Pál hozzátette: a víz kinyerésére szolgáló eszközök megtalálásakor azok éppen üzemen kívül voltak, de tudni vélik, hogy éjszakánként szivattyúzták ki a maradék vizet a mederből. A cselekmény felderítését követően a civilek azonnal megpróbálták elérni, hogy a mederben újra tovább tudjon folyni a víz, azonban kiderül, a vállalkozásnak érvényes engedélye van a patak használatára.
Az Eger Hírek megkereste a borászat vezetőjét, Egyed Lászlót, aki elmondta: „Évtizedek óta érvényes vízkivételi engedéllyel rendelkezünk az illetékes hatóság részéről, tehát máris cáfolom, hogy lopnánk a Tarna vizét. Ez az elmúlt években eddig soha nem okozott gondot senkinek, más a helyzet most, amikor rendkívüli az aszály.” A borászat vezetője szerint az aszály miatt nem azt kell hibáztatni, aki túlélni próbál: „A vállalkozásunk léte forog kockán, neves hazai szőlészeti és borászati üzemeknek készítünk szőlőoltványt, amelyet öntöznünk kell, de lassan már nincs hozzá elegendő víz.”
A kialakult helyzet több kérdést is felvet: aszály idején a természetvédelmi vagy a gazdasági érdekek élveznek elsőbbséget, engedéllyel mennyi vizet lehet, illetve etikus-e kinyerni élővizeinkből, továbbá hogyan lehetne enyhíteni a károkat? Tegnap még Bóday Pál és Szalóki Péter, Kápolna alpolgármestere azon fáradoztak, hogy némi vizet hordjanak a kiszáradt Tarna medrébe, hogy legalább néhány korty vízhez jussanak a szomjazó állatok, ma azonban újabb akcióba lendültek a természetvédők.
Elbontották a gátat az aktivisták
Elmondások szerint a dolog majdnem tettlegességig fajult, amikor csütörtök reggel civilekből és helyi közéleti szereplőkből verbuválódott csoport elhordta a patak duzzasztására használt homokzsákokat.
„Hiába mondtuk el, hogy védett állatok sokasága szomjazik a Tarna alsóbb, teljesen kiszáradt medre környékén – gőzerővel dübörgött egy nagy teljesítményű szivattyú – fogalmazott Bóday Pál, az akció „éllovasa”.
Bóday Pál az Eger Híreknek nyilatkozva elmondta, hogy akciójuk nem volt konfliktusmentes. Ugyanakkor értesítették Aldebrő polgármesterét is, valamint a helyszínre hívták a jegyzőt. A szervező szerint akciójukat több politikus is erkölcsi támogatásáról biztosította, ígéretet kaptak arra, hogy az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága elé viszik a problémát, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő hasonló esetek, amikor egy-egy vállalkozó önös érdekből elveszi a közöset, miközben a becsületes többség tűri a borzalmas állapotokat.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
