Ha szeretnéd méltóképpen üdvözölni a tavaszt, irány az Alcsúti Arborétum, ahol március közepéig gyönyörködhetsz az ország legnagyobb egybefüggő mediterrán hóvirágmezejében. Persze az év más szakában is érdemes egy kiadós sétát tenni a hatalmas parkban; cikkünkből kiderül, milyen különlegességeket vehetsz szemügyre az arborétumban.
Hét hóvirágfaj 28 változata nyílik az ország egyik legelső angolparkjában, mintegy 2,5 hektáron. A növények között csak apró, árnyalatnyi különbségeket fedezhet fel közelről a hozzáértő, esetleg a levél erezetében vagy a szirom csúcsának színárnyalatában - az összhatás azonban szemkápráztató fehér-zöld szőnyeg, ami finoman hullámzik a szélben. A virágzás a napokban éri el majd a csúcsát és március közepéig tart, úgyhogy ha szeretnéd megcsodálni az egyedülálló látványt, még egyáltalán nem késő felkerekedni.
Annál is inkább, mert az arborétumba nem csak a hóvirágok miatt érdemes ellátogatni. Különlegességekben nincs hiány, az egykori tulajdonos, Habsburg József nádor ugyanis számos egzotikus fát és növényt ületetett a 40,5 hektáros területen. Ráadásul egyáltalán nem volt könnyű dolga: amikor 1818-ban a tulajdonába került a birtok, az még elhanyagolt pusztaságként terült el a Váli-völgyben. József nádor a schönbrunni kertépítő mesterre, Tost Károlyra bízta a park megtervezését, és ő maga is tevékenyen részt vett a kialakításában. Így került ide sok egyéb mellett fehér akácfa, törökmogyoró, vérbükk és tulipánfa is. Az egyik legérdekesebb növény az Észak-Amerikából származó óriás tuja, amelynek földre hajló ágai legyökeresedtek, így 24 új oldaltörzs keletkezett, szentélyszerű alakzatot alkotva. Meg kell említenünk még hazánk legidősebb libanoni cédrusát is, amit az 1830-as években ültettek a szomszédos Csaplári-erdőben. Összesen 540 fa- és cserjefaj található a parkban.
AZ ALCSÚTI HÓVIRÁGTENGER from Turistamagazin on Vimeo.
A patakok be- és kifolyásánál könnyűszerrel bejutnak az Alcsúti Arborétum területére a vaddisznók, őzek és rókák, a víz vonzza a szürke gémeket és a jégmadarakat, de fakopáncsok is jócskán akadnak a környéken, az egyik épület használaton kívüli részébe pedig kis patkósdenevérek költöztek.
Az arborétum épített emlékei szintén figyelemre méltóak: az 1820 és 1827 között építettett klasszicista kastélyt Pollack Mihály tervezte, és összesen 200 szobát foglalt magában. Az épület sajnos elpusztult a második világháborúban, ma már csak a monumentalitást sugalló portikusz (oszlopcsarnok) látható belőle. Most is áll azonban a Babaház, ahol hajdanán a főhercegi gyerekek játékait tartották, az előtte elterülő kert pedig azért érdekes, mert egykor mindegyik csemete kapott egy parcellát, ahol a saját elképzelései szerint kertészkedhetett. A helyszínt nemrég újították fel, két oldalán rózsalugast alakítottak ki.
A felújított Babaház és a kastély megmaradt homlokzata
A neoromán kápolnát ugyancsak érdemes meglátogatni. Ha szakvezetéssel érkezik az ember, akkor akár belül is körbenézhet, és meghallgathatja az anekdotát az építéséről: egykor lóistállóként funkcionált, de a székesfehérvári megyés püspök a látogatásakor annyira beleszeretett, hogy azt mondta, akár isten háza is lehetne belőle. József Károly főherceg először furcsállta az ötletet, hiszen mégiscsak egy lóistállóról volt szó, ám a püspök azzal érvelt: Jézus is hasonló körülmények között jött a világra. Így sikerült meggyőznie a főherceget, aki Storno Ferencet kérte fel az átépítési munkára. A kápolna csodaszép lett: szenteket ábrázoló ólomüveg ablakok, színes mennyezeti freskók, fehér márvány oltárak díszítették. Sajnos ezekből ma már szinte semmi nem látható (a háború végén szintén kárt szenvedett), az épület mégis megőrizte egyedi szakrális hangulatát, amit az is bizonyít, hogy több filmet forgattak itt a közelmúltban, például a Rítus egyes részleteit Anthony Hopkins főszereplésével, de az alcsúti helyszín a Borgiák című sorozatba is bekerült.
A neoromán kápolna
A közelmúltban számos újításra került sor az arborétum területén. Helyreállították a vizes élőhelyeket, megtörtént a növényzet rehabilitációja, hidakat, dísztavakat, szökőkutakat újítottak fel, nyomvonal-rekonstrukciót és burkolatjavításokat eszközöltek. Emellett elvégezték a kapcsolódó kertrészek fakivágási, növénykezelési feladatait, és tanösvényt alakítottak ki. Bővítették az információs hálózatot: ismertető leírásokat helyeztek ki mind a növényekről, mind az épített érdekességről, és kikerült 200 növénynév-jelölő tábla is.
Az arborétum autó nélkül is könnyen elérhető a Bicske és Székesfehérvár között járó autóbuszok "Alcsútdoboz, Kastély" megállójából. A járatok Bicske vasútállomásán a Budapestről érkező vonatokhoz is csatlakoznak. Kerékpárral ugyancsak a bicskei vasútállomásról indulva, a Csákvári úton és Felcsúton át, egy kellemes, tíz kilométeres túrával érhető el az arborétum.
Telefon: +36 22 353 219
+36 22 353 219
Web: alcsuti-arboretum.hu
E-mail: info@puskashotel.hu
Belépődíj: felnőtteknek 950 Ft, kedvezményesen 600 Ft, csoportos jegy (10 fő felett) 800 Ft/fő, szakvezetés csoportoknak 9000 Ft/2 óra
Nyitvatartás:
A tavaszi virágünnep alatt minden nap 10-től 18 óráig
Májustól szeptember végéig szerdától vasárnapig, valamint munkaszüneti és ünnepnapokon 10-től 18 óráig
Októbertől február végéig szerdától vasárnapig, valamint munkaszüneti és ünnepnapokon 10-től 16 óráig
A hóvirág az amarilliszfélék családjába tartozó növény, mely gyakran még hófoltok között virágzik, így a tavasz egyik hírnökeként tartják számon. Jellegzetes alakú, három külső, hosszabb és három belső, rövidebb lepellevélből álló, fehér színű bókoló virágaival februártól áprilisig találkozhatunk az üde- és nedves lomboserdőkben, középhegységi gyertyános-tölgyesekben, bükkösökben, patak- és folyómenti ligeterdőkben. Lombfakadás előtt virágzik, amikor még elegendő fény jut a talaj felszínére. A hóvirágot Európa-szerte veszélyezteti a kereskedelmi célú gyűjtés, amely révén nemcsak a faj egyedei, hanem az élőhelyei is sérülnek. Védett, természetvédelmi értéke 10.000,-Ft.
Kapcsolódó cikkeink:
Láss csodát az Alcsúti Arborétumban!
Még több csoda az Alcsúti Arborétumban
Akiknek lámpást adott a természet
