Huculokkal húzatva

Aggtelek környékén nemcsak túrázni és barlangászkodni érdemes. A hucul ménes puszta látványa is lenyűgöző, és a helyiek felismerték ennek a nem mindennapi élménynek a turisztikai jelentőségét.

Szerző:
Dabis Balázs Silvius (forrás: anp.hu)
Fotó:
Dabis Balázs Silvius - Gulyás Attila
2014. július 31.

Aggtelek környékén nemcsak túrázni és barlangászkodni érdemes. A hucul ménes puszta látványa is lenyűgöző, és a helyiek felismerték ennek a nem mindennapi élménynek a turisztikai jelentőségét.

Jósvafő valahogy hangulatusabb település számomra a szomszédos Aggteleknél. Az itt összefolyó Tohonya- és Jósva-patakok, és a szép, ódon parasztházak mesebeli hangulatot teremtenek.

 

A 200 hucul a várostól északra, mintegy 1,5 km-re, a gergés-lápai rideg ménesben található. A lovak egész évben szabadon járják a több száz hektáros, varázslatos hangulatú, fennsíki jellegű legelőterületeket, az éjszakát pedig egy oldalról nyitott karámépületben töltik.

 

 

A lovasház előtti tér a Tohonya- és Jósva-patakok találkozásánál

 

Ha szeretnénk őket meglátogatni, a Kúria Lovasbázison kérhetünk szakértő vezetést és válogathatunk számos izgalmas lehetőség közül. Mi a lovaskocsis megközelítést választottuk, mert szégyen, nem szégyen, még sosem ültem ilyen közlekedési eszközön. Hát lehet, első alkalommal nem egy esős nap utáni "szekér rallyn" kellett volna ezt az élmény beszereznem, de nem volt egy utolsó dolog, ahogy a meredek kaptatókon húzott felfelé a két izmos hucul, vagy ahogy a sárosabb szakaszokon a kocsi önálló életre kelve csúszott ki oldalra. Persze a tapasztalt kocsis remekül megfogta a járművet az ilyen neccesebb helyzetekben is.

 

 

A helyiek nem szószátyárok, de örömmel mesélnek a ménes történetéről és a hucul lovak életéről, történelméről.

 

A múlt században ugyanis ennek a nagy teherbírású fajtának a tenyésztése szinte teljesen megszűnt hazánkban. A hetvenes években Dr. Anghy Csaba, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatója gyűjtötte össze a még megtalálható tisztavérű, Magyarországon élő hucul lovakat. Később, 1986-ban ez a tíz kancából álló gyűjtemény került az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósághoz. A kezdetben meglévő, összegyűjtött állományra és több külföldről vásárolt tisztavérű egyedre támaszkodva indult el újra a fajta hazai tenyésztése, mely napjainkban is eredményesen folyik.

 

<p><a href="http://vimeo.com/101908536">huculclip</a> from <a href="http://vimeo.com/user16585756">Turistamagazin</a> on <a href="https://vimeo.com">Vimeo</a>.</p>

 

A lemenő nap fényében vacsoráját legelő hatalmas ménes látványa valóban pazar. Az állatok szelídek, alapvetően megszokták a bámészkodó turistákat, szóval lehet velük barátkozni, simogatni őket. Engem annyira elragadott ez az élmény, hogy még az sem tudott kihozni a sodromból, hogy igen szoros ismeretségbe kerültem a fennsík egy kevésbé szép, de annál csípősebb élőlényével, amely apró rovar létére alaposan belemart a karomba.

 

 

Hiába dagadt fel a csípés helye, élvezni tudtam a visszautat is, amelyet kocsisunk egy kis vízitúrával tett még izgalmasabbá. Bár talán csak az alaposan besarazott kocsi alját szerette volna így lemosni, mi nagyon élveztük a patakban megtett rövid szakaszt.


Azért a lovakon és darazsakon kívül más élőlények is élnek ezen a tájon. A foltos szalamandra látványa mindennaposnak számít, de a szerencsésebbek farkasokkal is találkozhatnak. A jósvafői erdőben legalább egy pár él már évek óta, de több példány felbukkanásáról is beszámolnak a helyiek. Szerencsére a ragadozók a lovakra és egyéb háziállatokra még nem voltak veszélyesek, a természetjáró emberektől is félnek, így igen szerencsés az, aki megpillanthatja őket.

 

A Kúria Lovasbázis a terepkocsikázáson kívül még számtalan programot kínál. Ha még nem tudunk, itt megtanulhatunk lovagolni, majd egész napos tereplovaglásra is mehetünk hucul háton, megismerhetjük a természetvédelmi őrök munkáját, gyermekeknek pedig táborokat is szerveznek.

 

 

Ahogy online magazinunkban arról már korábban beszámoltunk, nemrég komoly túrára vállalkoztak a huculok szerelmesei. Aggtelekről Lengyelországig lovagoltak a remek hátasokon, bizonyítva hogy hosszútávon is érdemes a huculokkal számolni, ha lovastúrára indulunk.

 

A minden év augusztusában megrendezésre kerülő Hucul Lovasnapok pedig igazi turistalátványosság, ahol a sok-sok lovasprogram mellett a hazai és külföldi patkolókovácsok is összemérik erejüket, tudásukat. Erre az eseményre idén augusztus 22-24 között kerül sor.

Cikkajánló