A fali gyík az ember közelében leggyakrabban felbukkanó gyíkfaj. Akár a kertben is egész csapatnyi élhet belőlük, az amatőr természetbúvárok legnagyobb örömére.
A barnás alapszínezetű fali gyíkok (Podarcis muralis) felületes szemlélő számára meglehetősen egyformának tűnnek, de ha türelmesek vagyunk, és szánunk időt a megfigyelésükre, láthatóvá válnak az egyedi különbségek a mintázatukban. A fali gyík hímek valamivel nagyobbak, mint a nőstények, és a mintázatuk is díszesebb.
A fali gyíkok eredetileg a középhegységeink köves, száraz, napsütötte hegyoldalain fordulnak elő, de a településeken is megtalálták a számukra kedvező élőhelyeket, és gyakran láthatjuk őket a házak, kerítések falán sütkérezni.
Most áprilisban már elkezdődött a fali gyíkok nászidőszaka. Ezt a nászruhás egyedek oldalán feltűnő kékes pettyek is jelzik. A nőstény 2-10 tojást rak, a fiatalok július-augusztusban kelnek ki.
Gyakran látni a gyíkokat kergetőzni, a hímek ilyenkor a területükre betolakodó idegeneket próbálják távozásra bírni. A fali gyíkok rovarokkal táplálkoznak, de olykor kannibalizmusra is hajlamosak, és a nagyobbak megeszik a fiatal gyíkokat.
A felnőtt fali gyíkok október közepétől téli nyugalomra vonulnak. Tavasszal már az első napsütéses napokon kibújnak, de olykor tél közepén is kicsalogatja őket a csalóka téli napfény.
A kertünkben élő fali gyíkokat mi is segíthetjük. Ennek egyik eszköze az ún. természetvédelmi farakás, melynek jelentőségéről az MME oldalán bővebben olvashatunk. Egy ilyen, hosszú időn át érintetlenül hagyott farakásban számos kisebb élőlény megfelelő életteret találhat ott magának, a sünöktől kezdve a rovarokon, békákon át a gyíkokig. A fali gyíkok itt jó kis napozó-és búvóhelyeket találhatnak, de segíthetjük őket egy kis tálkában kirakott vízzel is. Ha a farakás köré még virágos növényeket is ültetünk, a rovarokat is odacsalogatjuk, aminek előnyeit a gyíkok is élvezhetik.
A gyíkok számára a napsütötte kő-és betonkerítések előterében is kialakíthatunk kedvező élettereket. Például úgy, ha növényeket ültetünk, illetve nem tépkedünk ki minden gyomnövényt a kerítés tövéből, hogy az állatok szükség esetén búvóhelyet is találhassanak maguknak.
A cikk először 2020 áprilisában jelent meg.
