Hőségriadók jönnek-mennek, viszont a szurdokoknak van egy nagy előnye, az átlagosnál néhány fokkal mindig hűvösebb van bennük, mivel a zárt és mély völgyekbe csak kevés fény jut, és lassabban melegszenek. Most öt ismert és kevésbé ismert hazai szurdokot ajánlunk, ha látványos és hűvös menedéket keresnétek a kánikulában.
1. Vadregényes szurdok a Mátra lábánál – Szakadás-árok
A Tar község közelében található Szakadás-árok az ország egyik leglátványosabb szurdoka, mégis viszonylag kevesen ismerik, megközelítése is kalandos, éppen ezért turisták tömegeitől nem kell tartanunk, ha erre járunk. A szurdokban akár 15–20 méter magas sziklafalak, néhány méteresre összeszűkülő útvonalak és mély patakmeder vár minket.
Időnként küzdelmes lehet az előrejutás a szurdokban
A Szakadás-árok legvadabb részén (amely kb. 1 km) keresztbe dőlt fák és sziklaomlások nehezítik a haladást, viszont bejárása pompás látvánnyal és számos kalandos élménnyel ajándékoz meg. Tényleg annyira érintetlen, hogy igazi felfedezőknek érezhetjük magunkat. Mivel helyenként tényleg át kell mászni ágakon, fatörzseken, sziklákon, vagy éppen fel kell kapaszkodni a meredek szurdokfalon, csak azoknak ajánlott a szurdok végigjárása, akik nem idegenkednek az ilyesmitől.
Tar községből a Mária-út (és vele együtt a kék kereszt) jelzését követjük. Kezdetben hétvégi házak és egy felhagyott kőbánya mellett haladunk el, majd megérkezünk a Felső-csevicekúthoz. A forrás után pár száz méterre, egy vadászlesnél – balra kell letérni a Mária-útról egy jelzetlen erdészeti ösvényre. Ez vezet el a Szakadás-árokhoz, amely egy Y alakú „szurdokrendszer” hosszabbik felén található.
Térkép: Bagaméri Gergely
2. A Bükk egyik legszebb szurdokában – Csondró-völgy
Aki látványos és kellően átmozgató, kalandos túrára vágyik, az ki ne hagyja a Bükk hegység egyik kevésbé ismert, ám annál vadregényesebb szurdokát, a Csondró-patak völgyét, amely a Mályinka és Miskolc-Szentlélek közötti Kohász úton található.
A Csondró-völgy legszebb része a borostyánnal befutott sziklaszorosnál.
A Csondró-völgy és tágabb környezete fokozottan védett – minimalizált az emberi beavatkozás –, ezért tényleg mondhatjuk, hogy itt a természet az úr. Mészkősziklák a patamederben, bedőlt, öles fák képeznek „akadálypályát”, ahol bizony elkél az ügyesség és az elővigyázatosság, de nem megoldhatatlan a feladat a gyakorlatlanabb túrázónak sem.
Cserébe viszont látványban simán pályázhat a „Magyarország legszebb szurdoka” címre. Az Ámor-forrás közelében egy meredek erdei ösvényen felkapaszkodva érhetjük el a barlangszállásként is funkcionáló Odvas-kői-sziklaüreget, amelyet mindenképpen érdemes megnézni, ha erre járunk.
A legegyszerűbben Mályinka felől, a kék kereszt jelzésen érhetjük el a Csondró-völgyet.
3. Bámulatos folyó vájta ősvilág – Páris-patak völgye
A Páris-patak szurdoka alig 350 méter hosszú, kanyargós, néhol csupán 2–3 méter széles, 20–30 méter magas, „hullámzó” falakkal szegélyezett völgy. Ezt a nem túl nagy távot igen hamar be lehet járni, viszont az egykori folyó vájta, megkövült ősvilág különleges látványa akár több órára is ott marasztalhatja a túrázót.
A Páris-patak szurdokvölgye nemcsak a Medves késői történetének múzeuma, de egyszerű, hűs kirándulóhelynek is nagyszerű
A palóc Grand Canyonként is emlegetett szurdok a Cserhát dimbes-dombos nyúlványai között, Nógrádszakál községtől mintegy 1 kilométerre északra, a kanyargó Ipoly folyótól szinte egy kőhajításnyira, a főút mellett található. A bejáratnál esőbeálló, pihenő és információs tábla várja az érkezőket.
A völgybevágás tulajdonképpen egy geológiai „időkapu”, részint a 15–16 millió évvel ezelőtti korszak világába, részint a 10 000–20 000 évvel korábbi időkbe, amikor is egy patak vájta az idősebb kőzetekbe a mai völgyet, láthatóvá téve a földtörténeti korok emlékeit és a több millió évvel ezelőtti geológiai folyamatokat.
Akit nem érdekel a természetes földtani tárlat, a szakadékvölgy formáin, méretein, meredek falán is legalább félórányit elbámészkodhat.
A névadó Páris-patakot azonban ne nagyon keressük a medrében, mert a szurdok az év nagy részében kőszáraz, csak tavasszal, heves esőzések idején vagy hóolvadás után csordogál benne némi vízfolyás. Az egykori folyó medrében helyenként kisebb-nagyobb üregeket is felfedezhetünk.
Ezek nem egyszerű lyukak a völgyoldalban, hanem a kőzetbe beágyazódott faágak, fatörzsek visszamaradt lenyomatai, melyek Magyarország első fatörzsbarlangjaiként híresültek el, és Európában is igen ritka képződményeknek számítanak.
A szurdok egy gyönyörű szűkületben végződik, ahol a visszahajló sziklafalon hatalmas lelógó páfrányok tenyésznek. Innen nem vezet tovább út, viszont a visszaúton ismét megcsodálhatjuk e folyó vájta ősvilág érdekességeit.
Érdemes Nógrádszakál-Ráróspuszta irányából Nógrádszakál felé haladva az országútról balra letérni, majd a vasúti sínen áthaladva megközelíteni a szurdokot. A tájékozódást segíti az Ipoly Erdő Zrt. közút mellett elhelyezett információs táblája, amely részletes leírást ad a védett természeti területről. Minden évszakban szabadon látogatható.
4. Egy misztikus szurdok Budapest közelében – Holdvilág-árok
Ha egy fővároshoz közeli különleges kirándulóhelyet keresel, a Holdvilág-árok tökéletes választás. A Pomáz közelében található szurdok kedvelt kirándulóhely. Bár legtöbben a szépsége miatt látogatják, geológiai szempontból is különlegességnek számít. A patak munkája nyomán ugyanis vulkáni törmelékes kőzetekben jött létre szurdokvölgy, ami országos viszonylatban meglehetősen ritkának számít.
A Meteor-létra a Holdvilág-árokban
A szurdokba a piros kereszt jelzés vezet be, majd az ösvény egyre kövesebbé válik, a táj kezd megváltozni, a völgykatlan falai megnyúlnak, egyre több sziklatömb és bedőlt fatörzs nehezíti a járást. A völgy felső szakaszában, ne lepődjünk meg, egyszer csak véget ér az út. Innen a mederből balra, falépcsők kínálnak kijutási lehetőséget, mellyel a szurdokban álló létrát kerülheti ki, aki tart tőle.
Érdemes azonban kicsit továbbsétálni, és megtekinteni a pompásan kiöblösödő szurdok magas sziklafalba torkolló zárlatát, ahonnan a 10 méter magas Meteor-létrán lehet kijutni.
Természetesen kutyás és kevésbé bevállalós túrázók jobban teszik, ha a kerülőúton mennek, de a többieknek ajánlott a létrán felmászni. A szurdok ugyanis itt a legszebb és a leglátványosabb.
A Holdvilág-árok a kalandosabb túrákat kedvelő természetjáróknak bátran ajánlható. Azt viszont indulás előtt célszerű figyelembe venni, hogy a köves terep, a patakmederben található akadályok (bedőlt fák, nagyobb kőgörgetegek, szerteszéjjel heverő méretes sziklák kerülgetése) nem mindenkinek jönnek be. Kis odafigyeléssel ez száraz időjárási viszonyok között nem jelenthet komolyabb kihívást. Esős időszak vagy hóolvadás után az ösvény nehezen járhatóvá, csúszóssá, balesetveszélyessé válhat.
Kiskovácsitól, a Pomáz-Dobogókői busz megállójának közelében induló piros kereszt jelzésen.
5. A Magas-Bakony látványos szurdokvölgye – Ördög-árok
A Bakony egyik elbűvölő vidéke a Bakonyoszlop és Dudar között levő Ördög-árok. Kialakulásához a víz mélyítő, romboló munkája és több barlang beomlása is hozzájárult. A közel 2 kilométer hosszú szurdokban csaknem 50 kisebb-nagyobb barlang bújik meg. Az Ördög-árokban kirándulni maradandó élmény, és szinte minden szakasza tartogat meglepetéseket, akadályokat, kihívásokat.
Az Ördög-gát az Ördög-árokban
Legszebb része mégis az Ördög-gát vagy Gizella-átjáró, ahol egy leszakadt méretes sziklatömb torlaszolja el az utat, s csak egy keskeny, mindössze két méteres részen lavírozhatjuk át magunkat. Nagy esőzések után patak folyik a mederben, a szárazabb időszakban azonban gyorsan kiszárad az árok. A szoros védett természeti terület, a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet része.
Legegyszerűbben Bakonyoszlop felől juthatunk el az Ördög-árokhoz. A piros kereszt jelzések vezetnek rá a piros jelzésre, amely (balra fordulva rajta) végigvezet az árkon (1,9 km).
