A Vadászat Mátyás királlyal című Budai Várséta keretében ellátogattunk két olyan hűvösvölgyi telekre, ahová csak szakvezetéssel lehet belépni, és szemügyre vettük azokat a titokzatos romokat, amelyeket sokáig Mátyás királyhoz kötött a közvélekedés. De ha nem ő, akkor vajon ki építtetett itt vadászkastélyt? És mit rejt még a budanyéki régészeti feltárás területe?
Nem Mátyás vadászkastélya
Évtizedeken keresztül tartotta magát az elképzelés, hogy a 30-as évek elején, Hűvösvölgyben feltárt romegyüttes Mátyás király hajdani vadászkastélyához tartozik. Logikus is lett volna, hiszen itt terült el az uralkodó híres vadaskertje a közvetlen szomszédságban, ám végül kiderült, hogy az egyik legtöbbet emlegetett magyar királyunk bár gyakran megfordulhatott itt, a reneszánsz épületek valaki egészen máshoz köthetők.
A séta a Hűvösvölgyi út 78. elől indul
A terület története nem is ezzel kezdődik, hanem egészen a 13. századig nyúlik vissza, amikor a környéken még Nyék falu terült el, melynek csak a templomát ismerjük. A budai Vár és Nyék között egy hatalmas uradalom feküdt fa- és kőépületekkel, műhelyekkel, rétekkel, szántókkal, szőlőkkel, halastavakkal, agyagbányákkal – egy teljesen önellátó mikrokozmoszt, ún. allódiumot kell elképzelni.
Később, a 15. században a birtok az esztergomi Szent István-egyház tulajdonába került. Ekkor egy híres bérlő is feltűnik a forrásokban, aki nem más, mint a törökverő Hunyadi János özvegye, Szilágyi Erzsébet. Mátyás anyja egészen a haláláig élt a majorság egyik épületében. Az esztergomi kanonok panaszleveleiből lehet tudni, hogy a „felségesasszony” sokáig bérleti díjat sem fizetett a lakhatásért.
Miután elhunyt, ezt a jó szokását az „igazságos” Mátyás király vitte tovább, aki ezután használta a birtokot anélkül, hogy akár egy petákot is adott volna a kanonoknak a lelki üdvéért cserébe.
És hogy vajon miért szerettek idejárni vadászni a királyok? Ma már kicsit nehéz elképzelni a forgalmas és zajos Hűvösvölgyi út mellett állva, de akkoriban csend és békesség uralkodott a környéken, amit erdő és hegyvonulatok vettek körül. A királyi villákat – melyeknek ma már csak a romjait láthatók – II. Ulászló építtette, majd az ő fia, II. Lajos vadászott a környéken, de még Szulejmán szultánt is elvarázsolta a hely, és állítólag – miután kifosztotta és felégette Budát – két napig űzte a vadat Mátyás egykori vadaskertjében.
Ez az épület egykor borospinceként szolgált, ami már a reneszánszban is fontos szerepet töltött be, ekkor kezdték élvezeti cikként fogyasztani a bort
Az oszmán-török korban a terület elpusztult, és ahogy az lenni szokott, az épületek köveit elhordták a környékbeli építkezésekhez. Egészen a 20. század elejéig nem kutatták, akkor azonban jött valaki, aki éles logikával rájött, hol érdemes megejteni az első kapavágást.
Aki úgy olvasta a középkori leírásokat, mint senki más
A szóban forgó úriember egy nyugdíjba vonult MÁV-alkalmazott mérnök, Garády Sándor volt, akit már régóta érdekeltek a történelmi kérdések és a régészet, de idősebb korára végre ideje is akadt, hogy mélyebben foglalkozzon ezekkel. Ő talált rá Mátyás vadaskertjének megmaradt falaira, majd pedig azt is kimatekozta, hol lehetett az uralkodó vadászháza – illetve, mint később kiderült, nem Mátyásé, de ettől a felfedezés még kicsit sem csorbul.
A térdig érő romok egykor a vadászat utáni mulatozás helyszíneként szolgáltak
Garády Sándor egyrészt Antonio Bonfini A magyar történelem tizedei című munkájára támaszkodott. Ebből derült ki, hogy a királynak volt egy vadászkastélya 3 mérföldre a budai Vártól. Garády kikövetkeztette, hogy az itáliai szerző minden bizonnyal római mérföldről beszél, ami 1500 métert jelent, így máris kiderült, hogy nagyjából mekkora sugarú kör mentén helyezkedhetett el az épület. Egy másik műből, Oláh Miklós esztergomi érsek Magyarország c. munkájából pedig az világlott ki, hogy Nyék vadaskertje mellett királyi paloták állnak. Garády úgy okoskodott, hogy a 4500 méter a Bécsi kaputól számolandó, tehát innen mérte ki a távolságot és érkezett meg a mai telekhez.
További érdekesség, hogy az akkori telektulajdonos családi legendáriumában is élt a hagyomány, miszerint a háza alatt Mátyás vadászkastélyának maradványai találhatóak. Garády a főváros engedélyével kutatni kezdett 1931 és 1933 között, és
már néhány ásócsapás után rábukkant a romokra.
Hogy felpörgessék a munkálatokat, kubikosokat fogadtak a föld eltakarítására – nem egyszer fordult elő, hogy a talicskából szépen faragott köveket kellett megmenteni, így nem tudhatjuk, vajon mi esett a gyors munka áldozatául.
A romok egyébként keresztül-kasul bejárhatóak
Holttest az emésztőgödörben
Eleinte úgy tűnt, az előkerült épületmaradványok is Garády teóriáját igazolják: voltak olyan kőfaragványok, amelyeken a Hunyadi és az Aragóniai ház jelképei, a boroshordó, a tűzkő és a kalászházikó voltak láthatóak – utalva arra, hogy Mátyás volt az építtető. Találtak egyébként színes vakolattöredékeket és téglákat is az egykori lakópalotából, ami egy 35 x 21 méteres, téglalap alapú, pinceszintből, földszintből és emeletből álló épület lehetett, lent kiszolgálóhelyiségekkel, fent pedig lakószobákkal.
Garády Sándor nyugalmazott MÁV-mérnök lelkesedésből kezdett el Mátyás nyomai után kutatni a fővárosban, ő akadt rá a romokra
Garády elérte, hogy a főváros megvásárolja a telket, így megmentve a romokat az utókornak.
A korabeli újságok szerint a férfi csoportokat vezetett itt, a pincében, és történeteket mesélt arról, hogyan borozott a helyszínen Mátyás király, ami a valóságban persze nem történt meg.
Az viszont igaz, hogy a ma is látható pincerészben bort tároltak, amit a reneszánszban kezdtek élvezeti cikként fogyasztani.
Felfedezője úgy vélte, egykor Mátyás is itt borozott, a pincében
A pincét ma tető óvja az időjárás viszontagságaitól, mellette pedig két gödröt találunk. Mindkettő latrina volt egykor, az egyik egyszemélyes, a másikban bandázni is lehetett, miközben az ember a dolgát intézte. Innen egy megrázó lelet került elő: egy oldalára kuporodott nő csontvázára bukkantak rá, nyakában egy rendkívüli finomsággal megmunkált, csontból készült lánccal. Sajnos a leletek a második világháború alatt szőrén-szálán eltűntek, így sosem derült ki, hogy a hölgy erőszakos cselekmény áldozata lett, vagy csak szerencsétlen módon beszakadt alatt a latrina.
A pince fölött tetőt emeltek, hogy megóvja az időjárási viszontagságoktól
Mi köze mindehhez a simontornyai várnak?
A terület egy másik, jókora épület romjait is magában foglalja, ez pedig nem más, mint a mulatozások helyszíne, ahol a vadászatok után kieresztették az urak a fáradt gőzt. Lent itt is több kiszolgálóhelyiség, fent pedig egy jókora bálterem volt megtalálható, és a földszinten körben egy árkádsor húzódott, aminek a teteje teraszként szolgált. Érdekesség, hogy Garády az épület alatt egy még régebbi palota romjaira bukkantak, minden bizonnyal ez letett az, ahol Mátyás édesanyja élt. A helyszínről üveggolyók, különböző fémtárgyak, kályhacsempék és egy szépen faragott dobókocka is előkerült. Utóbbi szintén azt a gyanút erősítette, hogy a terület Mátyás királyhoz köthető, korabeli krónikások szerint ugyanis az uralkodó nagy szenvedélye volt a kockázás.
Vajon mi a hasonlóság a simontornyai vár és a hűvösvölgyi romok között?
A simontornyai vár kutatásakor, a 60-as években azonban érdekes fordulat következett. Az előkerült kőtöredékek alapján szoros párhuzamot fedeztek fel a nagyon hasonló tárgyi emlékekkel rendelkező hűvösvölgyi épülettel. Felgöngyölítették, hogy a budai kastélyt II. Ulászló építhette, miután elvette Candale-i Annát. Megbízott egy építészmestert, aki megtervezte, egy budai építőműhely felhúzta, később pedig a „lincenszet” eladták Simontornyának, Gergelylaki Buzlay Mózesnek,
aki villoghatott azzal, hogy pont olyan vára van, mint a királynak.
Amit még lehet tudni, hogy ekkoriban, a reneszánsz alatt nagy divat volt, hogy az arisztokraták nemcsak a városban, hanem nyári lakként vidéken is kis villákat építtettek.
Mit keres a bodzamag a holttest gyomrában?
Egy közeli telekre átsétálva megtekinthetjük, hogy mi maradt az Árpád-kori faluból, Nyékből. Sajnos, az eredetéről nem sokat tudunk, annyi biztos, hogy oklevélben először 1295-ben említik, de a település pontos elhelyezkedését nem ismerjük.
Az egykori templom környékén több holttest is előkerült, és még lehet, hogy fekszenek alattunk páran
Garády itt 24 holttestet talál, amelyek 5 rétegben helyezkednek el egymás fölött. Előkerül még bronzfeszület, gyűrű, de mégis a tetemek a legérdekesebbek. Először például nem értik, hogy hogyan kerül a holttestek mellé sok maroknyi növényi mag, majd amikor a botanikusok megfejtik, hogy bodzamagról van szó, kiderül, hogy nagy valószínűséggel a meghűlésüket kúrálták a bogyóval. Érdekes az is, hogy mennyire szép a holttestek fogsora. A régészek magyarázata szerint azért, mert igazán
akkor kezdtek el romlani az emberek fogai, amikor átálltak a kenyérfogyasztásra, amibe sok apró kavics is belekerül.
Jön a második világháború, a romokat senki nem óvja, Garády pedig egy bombatámadás következtében meghal. Gyerekek járnak be játszani a telekre, belepi a borostyán, rengeteg kár keletkezik a fontos leletekben.
A Budai Várséták: Vadászat Mátyás királlyal programra idén október végéig lehet jelentkezni
Újabb feltárásra csak 2022 őszén kerül sor a Várkapitányság és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésében. Az újabb feltárás egy pici, alig 5 x 7 méteres templomot talál, amit aztán később kibővítenek, és királyi kápolnaként használnak. Nagyobb lesz a szentély, kívülről is hozzáépítenek, és egy pillérrel támasztják meg a falat. Ekkor is előkerülnek emberi maradványok, mind a 10-13. századból, és a jelek arra utalnak, hogy akkoriban temető lehetett itt. Mivel nem tárták fel az egész területet, könnyen előfordulhat, hogy további csontok hevernek a talpunk alatt, az előkerült érmék szerint pedig már a római korban is lehetett itt valami.
A régészeti feltárás helyszíneit a Budai Várséták Vadászat Mátyás királlyal elnevezésű programján jártuk be. Séták ebben a szezonban előreláthatólag október végéig indulnak.
