Az elmúlt másfél évben sajnos jelentős a ragadozómadarak illegális pusztítása az országban. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület zéró toleranciát és hatékonyabb fellépést várna a hatóságoktól és a vadászoktól.
2005 óta 1600 védett állat (beleértve 1042 ragadozómadarat) pusztult el mérgezésben, ami pénzben kifejezve 87 millió forintot jelent – legalábbis ennyiről tudunk bizonyítottan. Az utóbbi másfél évben különösen kiugró méreteket öltött a ragadozómadarak illegális pusztítása: 18 eset során összesen 224 védett madár, köztük 165 ragadozómadár hullott el mérgezésben, amit szándékosan vagy gondatlanságból követtek el. Emellett 24 kutya és 20 házi macska is elpusztult, bizonyíthatóan mérgezés miatt. A számok nemzetközi összehasonlításban is nagyon magasak. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) most kiadott közleményében hangsúlyozza, hogy a felderített esetek csak a jéghegy csúcsát képezik.
Az MME méreg- és tetemkereső kutyás egysége és a Természetvédelmi Őrszolgálat dolgozik az esetek felderítésén. Jó eséllyel be tudják sorolni az eseteket aszerint, hogy a mérgezés forrása szándékosan ragadozók számára kihelyezett csalétkekből (ragadozómérgezés), helytelen mezőgazdasági gyakorlatból (pl. illegális szerek vagy kijuttatási módszerek) vagy véletlen forrásból (pl. táplálékban levő ólomsörétből) származik. Ez alapján tudják, hogy túlnyomó többségben a ragadozók ellen irányuló mérgezés áll a háttérben. Ez a vadgazdálkodóknak állhat érdekében elkövetni egyfajta drasztikus „apróvadvédelmi intézkedésként”, illetve a háziállattartóknak, akik a nem megfelelően tartott haszonállataikat próbálják védeni.
2015-2016-ban több ilyen bűnügyet is felderítettek, és öt elkövetőből négy hivatásos vadász volt.
2016 óta egyetlen ilyen esetben sem történt sikeres nyomozás és vádemelés, így nem születhetett elmarasztaló ítélet sem.
A mérgezés nyíltan bevett gyakorlat volt a vadgazdálkodásban az 1970-es évek végéig, és úgy tűnik, máig él ez a „hagyomány” ha a dúvadak (pl. róka) gyérítéséről van szó. Az MME álláspontja az, hogy a vadásztársadalomnak belülről kellene megtisztulnia. Mint írják, hiszik, „hogy a magyar vadásztársadalom túlnyomó többségben jogkövető és hagyománytisztelő tagokból áll” de azt megengedhetetlennek tartják, hogy a vadgazdálkodási ágazat megtűrje a sorai között a bűnelkövetőket, akik „(orv)vadászati tevékenységük közben szándékosan vagy gondatlanságból fokozottan védett fajokat pusztítanak el”.
Az MME az elmúlt évben két nagyobb mérgezéses esetnél is helyszínelt a turain kívül; három fokozottan védett madár lelövés áldozata lett (egy jeladós barátkeselyű, egy fiatal parlagi sas és egy rétisas), helytelen csapdahasználat miatt pedig egerészölyvek és gyöngybaglyok pusztultak el.
Mi lehet a megoldás?
A közelmúltban elkövetett turai madármérgezésről mi is írtunk: 114 mérgezett állat és 132 csalétek került elő a nyomozás során. Szakemberek és természetkedvelő laikusok az alábbi javaslatokkal álltak elő:
- Bővíteni kellene a rendőrség és az igazságügyi szakértői hálózat tudását és kapacitását, illetve a természetvédelmi őrszolgálat és a vadászati hatóság kapacitását.
- Vadfajok mérgeződése esetén az érintett vadászterületeken a vadhús-értékesítés időszakos felfüggesztése, a vadfajok saját költségen történő toxikológiai bevizsgálási kötelezettsége és apróvad-kíméleti zónák kialakítása.
- Objektív felelősségre vonás: szándékos mérgezés esetén az érintett vadászterületeken például a sportvadászati tevékenység időszakos felfüggesztése és a kamarai támogatás megvonása. Ezen kívül az érintett földterületek tulajdonosai és földhasználói felelősségének vizsgálata.
Persze, ezek csak ötletek, így a ragadozómadarak sorsa az illetékes hatóságok és kormányzati szervezetek kezében van, akiket az MME említett sajtóközleményében arra kér fel, hogy haladéktalanul tegyenek lépéseket a ragadozómadarak hazai pusztításának visszaszorítására. Mi is kíváncsian várjuk a fejleményeket.
