Mielőtt bárki azt gondolná, hogy az Alföldi Kéktúra túl unalmas, érdemes sorra venni néhány olyan érdekességet, ami köré nem is kellenek hegyek. A magyar űrhajós, Farkas Bertalan szülőfalujában, Gyulaházán jártunk.
A dimbes-dombos Nyírség az Alföld egyik legváltozatosabb tája, amely az ősi Tiszának és mellékfolyóinak évezredek alatt lerakott hordalékkúpján alakult ki. Ez a kavicsos altalaj, azaz a Kárpátok egykori építőkövei emelik a tájat néhány emelet magasba az Alföld síksága fölé. Az Alföldi Kéktúrát járva az az érzése az embernek, mintha nem is itt, hanem az egyik középhegységünk egy laposabb részén járna, ahol bármelyik kisebb domb mögött felbukkanhat a következő magas, erdős hegyvonulat. Ilyesmit persze hiába keresünk errefelé. Találhatunk viszont példásan rendezett falvakat, megőrzött évszázados építészeti emlékeket - Gyulaházán pedig többek között egy vadászgépet, ami egy kivételes életútnak állít emléket.
A Mig-21 árnyékában álló református templom a falu klasszikus látványosságainak egyike, pedig csak 35 évvel a kiállított repülőgép előtt épült
A helyi iskola szomszédságában „parkoló” Mig-21 a magyar űrhajós, Farkas Bertalan szülőházának kertjét díszíti. Ez az épület ma már alaposan felújítva, könyvtárként szolgálja a helyieket, a mellette lévő épületszárnyban pedig még a nyolcvanas évek végén kezdődött egy különleges űrhajózási és repüléstörténeti gyűjtemény összeállítása.
A szomszédos iskola tanulói számára sem teljesen ismeretlen az űrrepülés
Hasonló különleges repülőgépekkel legnagyobb számban a szolnoki Reptár nevű múzeumban találkozhatunk: a különleges gyűjteményben szintén a közelmúltban jártunk.
Az 1960-as években Farkas Bertalan még focistának készülve koptatta a szomszédos iskola padját, de amikor néhány év múlva elvégezte a középiskolát a szomszédos Kisvárdán, már tudta, hogy a repülés érdekli igazán. Miután a nyíregyházi sportrepülőtéren erre végre lehetősége nyílt, ahogy mondani szokták, már nem volt megállás, és karrierje töretlenül ívelt felfelé, egészen az alacsony Föld körüli pályáig.
Emlékszoba az űrruha és a Szaljut-6 űrállomás másolataival
A híres űrrepülést egy két évig tartó, intenzív kiképzés előzte meg a Moszkva melletti Csillagvárosban, majd 1980. május 26-án késő este útnak indult a világűr felé, szovjet parancsnoka, Valerij Kubaszov társaságában, akinek ez volt a harmadik repülése. Ezzel hazánk lett a hetedik ország, amely űrhajóst küldött a kozmoszba.
A nyolcnapos űrrepülés során kétszer is elhaladt szülőfaluja fölött a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén, miközben a feszített ütemű tudományos programban főleg fémötvözetek űrbéli viselkedésével és az űrhajósokat érő kozmikus sugárzással kapcsolatban végzett fontos kísérleteket.
Természetesen az erdeti űrbéli kellékek sem maradhatnak el
Farkas Bertalan természetesen ma is büszke egykori gyulaházi otthonára, és többször is hazalátogatott a múzeumba. Többek között a gyűjtemény néhány évvel ezelőtti felújításakor is, amikor a létesítmény elnyerte mai formáját.
A tágas épületbe belépve két fő részre osztva találjuk a kiállítást. Majdnem minden részlet „gyerekbiztos”, köztük a vitrinbe zárt, tucatnyi, részletesen kidolgozott repülőgépmodell is, amelyek a levegőnél nehezebb repülő szerkezetek százéves történetén vezetik végig a látogatót - némi hazai, illetve katonai fókusszal, de szerencsére a kisebbek számára is szemmagasságban elhelyezve.
A kiállítás másik fő témája természetesen az űrrepülés: ezt illusztrálják a kiállított űrruhák, a Szaljut-6 űrállomás hatalmas, 1:6 méretarányú modellje, és számos érdekes, űrbéli apróság: egy adag reggeli, ami űrtechnológiás tartósítás ide vagy oda, ma már láthatóan nincs túl ízletes állapotban, de legalább kétségtelenül eredeti. Mellette a Balaton nevű, hazai fejlesztésű digitális „játékszer”, ami az űrhajósok szellemi teljesítőképességének pontos, számszerű mérésére szolgált odafent, ahol ez kétségtelenül fontos volt, hiszen nem épp ideális hely az alváshoz, koncentrálni ellenben nagyon fontos.
A világűrig vezető technikatörténet utolsó száz évét kicsiben és nagyban is szemügyre vehetjük
A kiállítást Pénzes Ilonának, a falu egykori óvodavezetőjének terítői, és egyéb, gondosan hímzett munkái díszítik. Sok más, nagyobb alkotása, és példás munkásságának emlékei a szomszédos könyvtárból nyíló kiállításon tekinthetők meg.
A ház iskolával közös udvarát hatalmas rózsabokormező borítja, ahol a vadászgép alatt helyet kapott Jurij Gagarin mellszobra, amelyet Oroszország ajándékozott a falunak
Az árnyas fák tövében érdemes kicsit megpihenni, de jó időben remek választás lehet az Alföldi Kéktúra jelzésén a szomszédos Kisvárdára kirándulni. Az innen 600 m-re lévő egykori serfőzde kéktúra-bélyegzőhely. A jellegzetes nyírségi minidombok közt vezető 11 kilométeren pedig remélhetőleg bárki megtapasztalhatja, hogy érdemes lehet belekóstolni az Alföldbe is.
Az emlékszoba a könytárral együtt hétköznapokon fogad látogatókat; az aktuális nyitva tartáásról az ottani elérhetőségeken lehet érdeklődni.
Kapcsolódó cikkeink:
Ezekre készülj, ha az Alföldi Kéktúrán elindulsz
Egy hely, ahol pilótának érezheted magad
Homokbucák földjén - Alföldi Kéktúra
