Ma már az aktuális előrejelzést egy kattintással elérjük az interneten, gyakran előbb nézünk rá a radarképre, mint az égre, és ahelyett, hogy kilépnénk az ajtón, sokszor inkább a neten keresünk rá arra, milyen is az idő odakint. A régi, népi megfigyelésekre azonban még ma is odafigyelünk.
Március 23-a a Meteorológia Világnapja, 1950-ben ugyanis ezen a napon lépett életbe a Meteorológiai Világszervezet alapokmánya. Az időjárás-előrejelzés persze – még ha műszerek helyett tapasztalati úton is történt – mondhatjuk, hogy már az emberrel egyidős, a népi megfigyelések egy része pedig – az eltelt idő és a technológia fejlődés ellenére is – máig benne él a köztudatban.
A régi korok emberei még sokkal szorosabb kapcsolatban éltek a természettel, mint mi. Tapasztalataikra, hosszú időn át tartó megfigyelésekre fél szemmel még ma is odafigyelünk, még ha az egyre bolondabbá váló időjárás ma már sokszor felül is írja azokat.
Békák, tyúkok, hangyák
Az egyik nagy klasszikus előrejelző a béka. Állítólag a befőttesüvegbe rakott, létrán fel vagy épp fel nem mászó béka, mint időjós, nem igazán megbízható. Végeztek egy kísérletet is ezzel kapcsolatban, de nem találtak összefüggést a béka helyzete és az időjárási paraméterek között.
Egy régi megfigyelés szerint, ha este a békák hangosan kuruttyolnak, tartósan enyhe idő várható, de ha tavaszi estéken a békák némák maradnak, hideg idő, sőt reggeli fagy is várható.
A székelyek úgy vélték, ha a béka hágóra mászik, szárazság, ha lejtőre, eső lesz.
De más állatok viselkedéséből is számos következtetést vontak le, például a várható csapadékra vonatkozóan. Ezeknek jó részét még ma is sokfelé emlegetik az eső biztos jeleként. Például, esőt jelez, ha csípnek a legyek, ha porban fürdenek a tyúkok, ha alacsonyan szállnak a fecskék, ha rajzanak a hangyák, vagy ha füvet esznek a kutyák. Ez utóbbit persze egész más okok is kiválthatják.
Veri az ördög a feleségét
A régi korok emberei a különös égi jelenségekre is megpróbáltak magyarázatot találni. Ha egyszerre esik az eső és süt a nap, ma is gyakran mondjuk, veri az ördög veri a feleségét. Ha dörgött az ég, úgy tartották, hogy ilyenkor az ördögök, illetve Szent Illés hajtja a kocsiját. Az ország egyes részein, hogy megállítsák a jégesőt, az égből hulló jégdarabokat bedobták a kemencébe. A szélről az alkonyati égbolt is sokat mondhat, ahogy azt már Petőfi is megírta János vitéz című költeményében: „Piros az ég alja: aligha szél nem lesz."
A szivárvány is megmozgatta az emberek képzeletét, eget és földet összekötő hídnak is tartották, amelyen angyalok, tündérek közlekednek.
Sok helyen úgy tartották, hogy a szivárvány egyik vége vízbe, tóba vagy kútba nyúlik, és onnan szívja fel a vizet, és vele együtt a békákat, a kígyókat és a halakat is. A felszívott vízből eső lesz, amellyel együtt a felszívott békák, halak leeshetnek az égből. A szivárvány színeiből jósoltak is, a széles zöld csík jó búzatermést, a vörös jó bortermést jelentett.
Sándor, József, Benedek, elhagyták a meleget
Az évszázadok során számos „időjós” nap is beköltözött a naptárba, ezekre ma is odafigyelünk. Az elmúlt napoktól is sokat vártunk volna, legfőképp, kellemes időt, de az illetékes „tavasz-felelősök” idén nem hoztak meleget a zsákjukban. Ezek után kíváncsiak vagyunk a május 12-14-én érkező Fagyosszentek, Pongrác, Szervác és Bonifác, mit tartogatnak számunkra.
De addig is, a hamarosan érkező április is tartogat néhány időjósló napot. Ha április 14-én, Tibor napjára a rétek meg nem zöldülnek, az nem jó jel, ha viszont ez a hónap nedves, a földeken bőséget várnak. Ha április 24-én, György napja előtt kuruttyolnak a békák, akkor száraz lesz a nyár. Április 25-én, Márk napján pedig két állatot is figyelni kell. Ha a fülemüle ezen a napon hallgat, akkor változó tavasz várható, ha énekel, szép tavasz lesz, és ha emellett még a békák is brekegnek, akkor jó termés várható.
Az időjárásra vonatkozó feljegyzések már a 11. századból fennmaradtak, de az első jelentős európai műszeres méréssorozatot – melyben Buda is szerepelt – 1780-tól indult be.
A magyarországi megfigyelések első feldolgozása Berde Áron 1847-es „Légtüneménytan …” című munkája, amely az első magyar nyelvű szakkönyvnek tekinthető. A meteorológiai állomáshálózat a 19. században indult fejlődésnek az osztrák meteorológiai intézet alapítását követően. 1870-ben már 40 állomás működött, melyek közül 14 a mai Magyarország területén volt. Ebben az évben jött létre a „Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet” (a mai Országos Meteorológia Szolgálat elődje), amelynek fő feladata a meteorológiai mérések szervezése, az állomáshálózat fejlesztése és a mérések kiértékelése, illetve az ország éghajlati viszonyainak feltárása volt. 1891. június 15-től kezdve naponta térképes „Időjárási sürgöny-jelentés” adtak ki. 1900-ban 765 meteorológiai állomás működött az akkori Magyarország területén, melyek közül 146 naponta három időpontban észlelt.
Forrás: OMSZ (met.hu)
A modern műholdas műszereknek és a tudomány fejlődésének köszönhetően ma már szinte percre pontosan tudják előre jelezni az időjárás alakulását, de azért időjárási bizonytalanságok még mindig előfordulhatnak, ahogy azt az alábbi mókás retró videóban is láthatjuk.
