Télen nagyobb túrák helyett sokan inkább csak kisebb sétákra indulnak. Számukra lehet kiváló úti cél Budapest egyik legszebb és legzöldebb városrésze, Svábhegy, ahol szinte minden épületnek különös története van.
Svábhegy talán legszebb kapuja a Széchenyi-emlék úton, falán vélt vagy valós szabadkőműves-jelképekkel
Ha a 21-es buszról vagy a fogaskerekűről leszállunk a Városkút megállónál, pár lépést kell csak tennünk, hogy megtaláljuk az állomások névadóját. A Város-kút a budai várat egykor ellátó vízvezetékrendszer legfontosabb forrása volt. A vízvezetéket a 15. században, Mátyás király idejében építették ki, három budai forrástól vezették a vizet a 200 méterrel alacsonyabban fekvő Várhegyre. A török hódoltság alatt a vízvezetékrendszer tönkrement, 1718-ban újították fel, és 1304 méternyi fenyőfa és 2675 méter ólomcső felhasználásával juttatták el a vizet a budai várba. 1849-ben Görgey Artúr átvágatta a vezetéket, hogy a várat védő császári katonák vízellátását megakadályozza. A kút 1882-ig működött, akkor szerepét átvette a még ma is üzemelő budaújlaki vízmű.
A Város-kút rekonstruált alsó kútháza
Ahonnan Görgey Buda várának ostromát irányította
Ha már szóba került a szabadságharc: a Város-kúttól jó tízpercnyi sétával, lefelé a Diana utcán érhetjük el az orbánhegyi Óra-villát, ahol 1849 májusában Görgey Artúr kialakította főhadiszállását. Az 1843-ban klasszicista stílusban épült villa egy pesti csokoládégyárosé volt, nevét a homlokzatán található óráról kapta. Görgey a budai vár ostromakor innen figyelte az eseményeket, illetve irányította a hadműveleteket. A villában ekkor többen is megfordultak, például a későbbi aradi vértanúk, Aulich Lajos, Nagysándor József és Knézich Károly, de állítólag itt vitázott össze Klapka György és Petőfi Sándor is, és a vita hevében Klapka a költőt a villa egyik szobájába zárta.
Az Óra-villa 1922-ben
Kicsit följebb egy másik villa is áll a Diana utcában, amely mai romos állapotában is felidézi egykori szépségét. Az 1844-ben Hild József tervei alapján épült Karczag-villát a hazai klasszicizmus egyik legszebb lakóépületének tartották. Ma a villa magántulajdonban van, a kert ősfáit évekkel ezelőtt kivágták, az egykor szebb napokat látott nyaraló pedig szép lassan az enyészeté lesz.
A Karczag-villa sorsára hagyva a város tetején
Szanatórium a hegyen
Nem kell messze mennünk, hogy rátaláljunk a hegy másik kiemelkedő szépségű épületére, a Svábhegyi Szanatóriumra, amely ma szintén a pusztulás útján jár. Az Eötvös út és a Karthauzi utca által határolt, hatalmas telken 1883-tól vízgyógyintézet működött, a ma is álló szanatórium 1927-ben nyitotta meg a kapuit. Itt kezelték egy ideig Karinthy Frigyest is. Később üdülőszállóvá alakították, és egy kültéri uszodát is építettek, amelynek tervezője Hajós Alfréd volt. A háború után tüdőszanatórium, majd belgyógyászati klinika működött itt, majd két évtizedig az épület üresen állt, most lakópark épül a pazar panorámájú telken.
A Svábhegyi Szanatórium fénykorában
A Karthauzi utcában a fogaskerekű sínjei mellett sétálva egymást követik az érdekes épületek. A sarkon álló egykori Svábhegyi Nagyszálló, ahol Sissi, később IV. Károly is megfordult, ma szintén üresen és elfeledve várja, hogy valami történjen vele. Ha továbbhaladunk, 1930–40-es években épült hajdani hoteleket láthatunk. A ma már társasházként funkcionáló épületekben a II. világháború idején a Gestapo rendezte be főhadiszállását. A fogaskerekű hídja előtt egy bájos, alpesi stílusú villa áll. A magánkézben lévő „Karthausi-lak”az író és államférfi Eötvös József báró nyaralója volt egykor.
Jókai, a svábhegyi földbirtokos
Nem Eötvös József volt az egyetlen író a hegyen. Jókai Mór 1853-ban, az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán című regényeinek honoráriumából vásárolt egy svábhegyi birtokot. Az akkor még kőbányának használt telket Jókai teljesen átalakította. Valóságos kis paradicsomot varázsolt a helyére, amely életének egyik legfontosabb helyszíne lett. „Mikor az én svábhegyi telkemet megvásároltam Schweitzer hegedügyárostól, házastul 2200 forintért, akkor azon nem volt egyetlen gyümölcsfa sem. Tavaly kináltak már ezért a kertemért épületestül harminczezer forintot. De hát nem adom el. Ez az én életemnek a föltétele. Egy millióért sem tudnék magamnak jó egészséget és jó kedélyt vásárolni, a mit a kertem megád nekem.”
Az író nem csupán afféle műkedvelő földesúr volt, komoly szakmai tudásra is szert tett. A kertészeti szakirodalom mindig a keze ügyében volt, sőt Kertészgazdászati jegyzetek címmel ő maga is írt egy könyvet a témában. Ebben beszámol tapasztalatairól és módszereiről, többek között a szőlőművelés és a gyümölcstermesztés terén, de ír arról is, hogyan fogták meg erdősáv-telepítéssel a hideg svábhegyi szelet, illetve hogyan védekezett a kert kártevői ellen. Sajnos Jókai villája ma már csak egy-két régi képen látható. Az egyetlen régi épület, amely még ma is áll, az a présház, amelyben a Petőfi Irodalmi Múzeum kicsi, de nagyon érdekes kiállítása látható. A Jókai-kertben egy kis tanösvény vezeti körbe a látogatót, amelynek tábláit olvasgatva sok érdekességet tudhatunk meg az író svábhegyi birodalmáról.
Síelők, golfozók, autóversenyzők
Svábhegy a 19. század második felében egyre népszerűbb lett a kirándulók körében, sorra épültek a fogadók és a kisvendéglők. 1882-ben még Erzsébet királyné is többször ellátogatott ide, és a János-hegyen álló, akkor még fából készült kilátóból gyönyörködött a panorámában.
Norma fája, a híres bükk, amelyet többször is villámcsapás ért, ennek ellenére 1927-ig kitartott
A turizmus fellendülésének nagy lökést adott az 1874-ben meginduló fogaskerekű, amely kezdetben csak a Városmajor és a Sváb-hegy között közlekedett. Pályáját 1890-ben hosszabbították meg a Széchenyi-hegyig.
A fogaskerekű végállomása. A felvétel valamikor 1880 és 1890 között készült
Az első síelők az 1890-es években jelentek meg Magyarországon. Az 1930-as években már sorra létesültek a sípályák és a síugró sáncok az országban. A Normafa és a János-hegy közötti Hármas-kút-tetőn álló sáncot kezdetben csak télen használták, de később egy műanyag borítással nyári használatra is alkalmassá tették.
Téli életkép a Normafán. Ahol most autók parkolnak, 1937-ben síelők csúsztak
A síugró sánc nyári üzemmódban 1958-ban
De nem csak a téli sportok kedvelői hódolhattak itt kedvenc sportjaiknak. Az 1920-as években sorra rendezték az autóversenyeket is a hegyen. Az indulók között volt például Almásy László gróf, a későbbi Afrikai-kutató, valamint Horthy Miklós két fia is.
A svábhegyi autóverseny egyik résztvevője a Karthauzi utca és a Művész utca sarkán 1922-ben
...és ugyanitt, 94 évvel később a fogas csattog át a síneken
1911-ben kezdte meg működését a Széchenyi-hegyen a főváros első golfpályája, amelyet sokan Európa egyik legszebb fekvésű pályájának tartottak. Virágkorát a két világháború között élte, hivatalos bezárására 1951-ben került sor, ugyanis területén megkezdődtek az úttörővasút végállomásának építési munkálatai. A terület ma védett, egy különösen szép, értékes növényfajokban gazdag gyep borítja, a múltra pedig már csak a közeli Golfpálya utca neve emlékeztet.
A cikk először 2017 decemberében jelent meg.
