Időutazás Svábhegyen

Ha a 21-es buszról vagy a fogaskerekűről leszállunk a Városkút megállónál, pár lépést kell csak tennünk, hogy megtaláljuk az állomások névadóját. A Város-kút a budai várat egykor ellátó vízvezetékrendszer legfontosabb forrása volt. A vízvezetéket a 15. században, Mátyás király idejében építették ki, három budai forrástól vezették a vizet a 200 méterrel alacsonyabban fekvő Várhegyre. A török hódoltság alatt a vízvezetékrendszer tönkrement, 1718-ban újították fel, és 1304 méternyi fenyőfa és 2675 méter ólomcső felhasználásával juttatták el a vizet a budai várba. 1849-ben Görgey Artúr átvágatta a vezetéket, hogy a várat védő császári katonák vízellátását megakadályozza. A kút 1882-ig működött, akkor szerepét átvette a még ma is üzemelő budaújlaki vízmű.

Ahonnan Görgey Buda várának ostromát irányította

Ha már szóba került a szabadságharc: a Város-kúttól jó tízpercnyi sétával, lefelé a Diana utcán érhetjük el az orbánhegyi Óra-villát, ahol 1849 májusában Görgey Artúr kialakította főhadiszállását. Az 1843-ban klasszicista stílusban épült villa egy pesti csokoládégyárosé volt, nevét a homlokzatán található óráról kapta. Görgey a budai vár ostromakor innen figyelte az eseményeket, illetve irányította a hadműveleteket. A villában ekkor többen is megfordultak, például a későbbi aradi vértanúk, Aulich Lajos, Nagysándor József és Knézich Károly, de állítólag itt vitázott össze Klapka György és Petőfi Sándor is, és a vita hevében Klapka a költőt a villa egyik szobájába zárta.

Kicsit följebb egy másik villa is áll a Diana utcában, amely mai romos állapotában is felidézi egykori szépségét. Az 1844-ben Hild József tervei alapján épült Karczag-villát a hazai klasszicizmus egyik legszebb lakóépületének tartották. Ma a villa magántulajdonban van, a kert ősfáit évekkel ezelőtt kivágták, az egykor szebb napokat látott nyaraló pedig szép lassan az enyészeté lesz.

Szanatórium a hegyen

Nem kell messze mennünk, hogy rátaláljunk a hegy másik kiemelkedő szépségű épületére, a Svábhegyi Szanatóriumra, amely ma szintén a pusztulás útján jár. Az Eötvös út és a Karthauzi utca által határolt, hatalmas telken 1883-tól vízgyógyintézet működött, a ma is álló szanatórium 1927-ben nyitotta meg a kapuit. Itt kezelték egy ideig Karinthy Frigyest is. Később üdülőszállóvá alakították, és egy kültéri uszodát is építettek, amelynek tervezője Hajós Alfréd volt. A háború után tüdőszanatórium, majd belgyógyászati klinika működött itt, majd két évtizedig az épület üresen állt, most lakópark épül a pazar panorámájú telken.

A Karthauzi utcában a fogaskerekű sínjei mellett sétálva egymást követik az érdekes épületek. A sarkon álló egykori Svábhegyi Nagyszálló, ahol Sissi, később IV. Károly is megfordult, ma szintén üresen és elfeledve várja, hogy valami történjen vele. Ha továbbhaladunk, 1930–40-es években épült hajdani hoteleket láthatunk. A ma már társasházként funkcionáló épületekben a II. világháború idején a Gestapo rendezte be főhadiszállását. A fogaskerekű hídja előtt egy bájos, alpesi stílusú villa áll. A magánkézben lévő „Karthausi-lak”az író és államférfi Eötvös József báró nyaralója volt egykor.

Jókai, a svábhegyi földbirtokos

Nem Eötvös József volt az egyetlen író a hegyen. Jókai Mór 1853-ban, az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán című regényeinek honoráriumából vásárolt egy svábhegyi birtokot. Az akkor még kőbányának használt telket Jókai teljesen átalakította. Valóságos kis paradicsomot varázsolt a helyére, amely életének egyik legfontosabb helyszíne lett. „Mikor az én svábhegyi telkemet megvásároltam Schweitzer hegedügyárostól, házastul 2200 forintért, akkor azon nem volt egyetlen gyümölcsfa sem. Tavaly kináltak már ezért a kertemért épületestül harminczezer forintot. De hát nem adom el. Ez az én életemnek a föltétele. Egy millióért sem tudnék magamnak jó egészséget és jó kedélyt vásárolni, a mit a kertem megád nekem.”

Az író nem csupán afféle műkedvelő földesúr volt, komoly szakmai tudásra is szert tett. A kertészeti szakirodalom mindig a keze ügyében volt, sőt Kertészgazdászati jegyzetek címmel ő maga is írt egy könyvet a témában. Ebben beszámol tapasztalatairól és módszereiről, többek között a szőlőművelés és a gyümölcstermesztés terén, de ír arról is, hogyan fogták meg erdősáv-telepítéssel a hideg svábhegyi szelet, illetve hogyan védekezett a kert kártevői ellen. Sajnos Jókai villája ma már csak egy-két régi képen látható. Az egyetlen régi épület, amely még ma is áll, az a présház, amelyben a Petőfi Irodalmi Múzeum kicsi, de nagyon érdekes kiállítása látható. A Jókai-kertben egy kis tanösvény vezeti körbe a látogatót, amelynek tábláit olvasgatva sok érdekességet tudhatunk meg az író svábhegyi birodalmáról.

Síelők, golfozók, autóversenyzők

Svábhegy a 19. század második felében egyre népszerűbb lett a kirándulók körében, sorra épültek a fogadók és a kisvendéglők. 1882-ben még Erzsébet királyné is többször ellátogatott ide, és a János-hegyen álló, akkor még fából készült kilátóból gyönyörködött a panorámában.

A turizmus fellendülésének nagy lökést adott az 1874-ben meginduló fogaskerekű, amely kezdetben csak a Városmajor és a Sváb-hegy között közlekedett. Pályáját 1890-ben hosszabbították meg a Széchenyi-hegyig.

Az első síelők az 1890-es években jelentek meg Magyarországon. Az 1930-as években már sorra létesültek a sípályák és a síugró sáncok az országban. A Normafa és a János-hegy közötti Hármas-kút-tetőn álló sáncot kezdetben csak télen használták, de később egy műanyag borítással nyári használatra is alkalmassá tették.

De nem csak a téli sportok kedvelői hódolhattak itt kedvenc sportjaiknak. Az 1920-as években sorra rendezték az autóversenyeket is a hegyen. Az indulók között volt például Almásy László gróf, a későbbi Afrikai-kutató, valamint Horthy Miklós két fia is.

1911-ben kezdte meg működését a Széchenyi-hegyen a főváros első golfpályája, amelyet sokan Európa egyik legszebb fekvésű pályájának tartottak. Virágkorát a két világháború között élte, hivatalos bezárására 1951-ben került sor, ugyanis területén megkezdődtek az úttörővasút végállomásának építési munkálatai. A terület ma védett, egy különösen szép, értékes növényfajokban gazdag gyep borítja, a múltra pedig már csak a közeli Golfpálya utca neve emlékeztet.

A cikk először 2017 decemberében jelent meg.