Így előzik meg a székicsérek kipusztulását

A költőpárok felkutatásával és fészkeik fokozott felügyeletével óvják a nagykunsági székicsér-kolóniát, amely a kipusztulással fenyegetett hazai állomány nagy részét alkotja. Hála a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálat munkatársainak, van remény arra, hogy ez a szép madár ne tűnjön el teljesen a hazai ornitológiai palettáról.

Szerző:
MTI
TM
Fotó:
Shutterstock
2015. június 25.

A költőpárok felkutatásával és fészkeik fokozott felügyeletével óvják a nagykunsági székicsér-kolóniát, amely a kipusztulással fenyegetett hazai állomány nagy részét alkotja. Hála a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálat munkatársainak, van remény arra, hogy ez a szép madár ne tűnjön el teljesen a hazai ornitológiai palettáról.

A székicsér (Glareola pratincola) fokozottan védett, példányonként 500 ezer forint természetvédelmi értéket képviselő madárfaj hazánkban.

 

Hajdan az alföldi szikes puszták jellegzetes fészkelője volt, a teljes hazai állományát közel félezer párra becsülték. A legeltetéses állattartás visszaszorulásával azonban az elmúlt évtizedekben megindult az eredeti szikes pusztai élőhelyek növényzetének változása, a rovarfauna átalakulása így az itt élő madárfajok egyszerre vesztették el hagyományos fészkelő helyeik és táplálékbázisuk többségét. Napjainkra a hazai székicsér állomány a kipusztulás szélére került. A becslések szerint megmaradt mintegy 30 pár mindegyike folyamatos veszélyben van, hiszen mezőgazdasági művelés alatt álló területeken, például a Nagykunságban fészkel, illetve alkalmanként a Felső-Kiskunság szikes pusztáin is előfordul.



A nagykunsági kolóniák alkotják a teljes magyar állomány gerincét, nagyjából 90 százalékát. Hagyományosan az elárasztott rizsföldek közelében található napraforgó, kukorica vagy tök vetések esetleg belvizes területek kínálnak számukra megfelelő életteret.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata az elmúlt évekhez hasonlóan idén is a nagykunsági költőpárok felkutatásával, a fészekaljak pontos felderítésével, az érintett gazdálkodókkal folytatott rendszeres egyeztetéssel, tanácsadással és szükség esetén védőzóna kijelölésével próbálja megteremteni e madárfaj sikeres szaporodásának feltételeit - mondta Monoki Ákos, a nemzeti park tájegység-vezetője. A talajon, fészekanyaggal alig kibélelt, kifürdött gödröcskékben költő székicsér tojásaira a mezőgazdasági gépeken kívül a ragadozó emlősök és madarak, valamint a hevesebb viharok és a területen összefüggő belvizet okozó tartós esők is komoly veszélyt jelentenek. Jelentős eredmény azonban - tette hozzá a szakember -, hogy az utóbbi években a székicsér nagykunsági költőállománya stabilizálódni látszik.

Kapcsolódó cikkek:

Még több hír a Hortobágyi Nemzeti Parkról

Cikkajánló