Így épült fel a főváros egyik legmagasabb kilátója

Két percbe sűrítették a júniustól látogatható Naplás-tavi kilátó elkészültét az alapoktól az átadásig.

Szerző:
Turista Magazin
2021. július 27.

Két percbe sűrítették a júniustól látogatható Naplás-tavi kilátó elkészültét az alapoktól az átadásig.

Június közepén adták át, de máris 13 ezer felett jár a Naplás-tavi kilátó látogatóinak száma, ami jól jelzi, hogy mennyire népszerű lett a Cinkotai-erdő szélén felhúzott, fából és vasbetonból készült torony. Az óriási látogatószám jórészt annak köszönhető, hogy nyílegyenes, jó minőségű kerékpárúton is megközelíthető a hely, így remek bringatúra-célpont lehet elsősorban a XIV. és XVI. kerületekből. A környék vonzerejét tovább emeli, hogy a kilátó környékén több szuper tűzrakó helyet és padokat is telepítettek, ideális körülményeket teremtve egy családi/baráti piknikhez, bográcsozáshoz.

A tótól mindössze pár perces sétára magasodó, 21 m magas kilátóról zavartalan, 360°-os panoráma tárul elénk, és olyan szögből láthatjuk a fővárost és környékét, mint előtte soha. A közeli Naplás-tó mögött a Gödöllői-dombság veszik a távolba, míg a másik oldalra sétálva jól látható a Ferihegyi reptér forgalma és a messzi belváros, valamint a budai oldal, amely mögött a Budai-hegység magaslatai sorakoznak.

A kilátó egész évben ingyenesen és szabadon látogatható, az üzemeltetők mindössze annyit kérnek a nagyérdeműtől, hogy zivataros időben és sötétedés után ne menjenek fel rá.

Megközelíteni a Szilas-patak melletti bringaúton a lehet, vagy tömegközlekedéssel a 46-os és 146-os autóbuszokkal. A mintegy 100 millió forintos beruházás a XVI. kerületi önkormányzat és a Pilisi Parkerdő Zrt. együttműködéséből valósult meg, a munkálatok 2020. szeptemberében kezdődtek és 2021. június 11-én fejeződtek be. Érdekesség, hogy az egész építési folyamatot rögzítették és egy kétperces videóba sűrítették.


Utolsó menedék a fővárosban

A Rákoskeresztúr és Cinkota között elhelyezkedő Naplás-tó – hivatalosan a Szilas-pataki víztározó – Budapest legnagyobb állóvize, amely 1978-ban a Szilas-patak felduzzasztásával jött létre a patak áringadozásainak kezelésére. A tó környéke 1997 óta védett, és Budapest második legnagyobb helyi védettségű természeti értéke is egyben (Naplás-tó Természetvédelmi Terület), ahol az eltérő élőhelytípusok (nyílt vízfelület, nádas, láprét, telepített parkerdő, patak, égerliget, szántóföldek) egymás közvetlen szomszédságában találhatók. A tó környezete számos, vízhez kötődő állatfaj utolsó menedéke a fővárosban.

Cikkajánló