Az etetők kihelyezése jó lehetőséget nyújt arra, hogy testközelből megfigyelhessük a madarakat, és segítsünk nekik átvészelni a zord telet. Azonban nem mindegy, mikor, mivel és hogyan valósítjuk meg az etetést. A továbbiakban madárbarát olvasóinknak szeretnénk segítséggel szolgálni.
Köztudott, hogy télen nem minden madarunk vonul melegebb tájakra, számos faj itthon marad. Az már kevésbé közismert, hogy a tőlünk északabbra fekvő, mostohább téli klímájú területek madarai számára sok esetben Magyarország jelenti a telelőterületet. Hazánk környezetállapota ma még lehetővé teszi, hogy a ház körül gyakori madarak emberi segítség nélkül is átvészeljék a telet. Az etetés viszont nagy könnyebbséget és biztonságot jelent a környék madarainak − nekünk pedig rengeteg megfigyelési élményt −, különösen az itatással és a mesterséges odúkkal együtt, de csak akkor, ha az etetést folyamatosan, egész télen végezzük.
A madáretetés az egyik legösszetettebb madárvédelmi tevékenység - olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a fontosabb lépéseket, a bővebb tájékozódáshoz ajánljuk az MME weboldalát.
Mikor etessünk?
Ha új helyre szeretnénk odaszoktatni a madarakat, az etetést érdemes már ősszel - akár szeptemberben - elkezdeni. Ilyenkor bőven elegendő kiszórni egy marék eleséget, például kölest vagy tört diót, illetve elhelyezhetünk egy-két almát, ami a zsírtartalék felhalmozásában segíthet. Egyébiránt az etetési időszak az első fagyok beköszöntétől, tehát nagyjából november hónaptól körülbelül április közepéig tart. A lecsengést legjobban az etetők környékén észlelhető megcsappant forgalom jelzi. Ahhoz, hogy a madarak továbbra is önfenntartók és egészségesek maradjanak, valamint hogy megtanuljanak alkalmazkodni az élőhelyük által nyújtott feltételekhez, mindenképpen szükséges, hogy a meleg idő beköszöntével abbahagyjuk az etetést.
Amennyiben belevágunk, fontos, hogy folyamatosan helyezzünk ki eleséget, ettől az odaszoktatott madarak - különösen a kistestű példányok - élete függhet a hideg időszakban.
Mivel lehet etetni?
A legfontosabb téli madáreleség a nem sózott, nem pirított, magas olajtartalmú fekete (ipari) napraforgó. Emellé állatkereskedésben vagy barkácsáruházban vásárolt magkeveréket is kihelyezhetünk, illetve vegyíthetjük más apró szemű magokkal, muharral, kölessel. Kiegészítésként natúr (nem sózott, nem pörkölt) diót, fekete diót, mogyorót, földimogyorót, kesudiót és pisztáciát is használhatunk. A diót nem szükséges teljesen megpucolni, elég, ha kissé feltörtjük a héját.
A legfontosabb téli madáreleség a nem sózott, nem pirított, magas olajtartalmú fekete (ipari) napraforgó
Az állati zsiradék szintén fontos részét képezi a madarak étrendjének. A cinkegolyók faggyú és magok keverékéből gyúrt gömbök, melyek ma már szinte minden állatkereskedésben, gazdaboltban kaphatók, de a nagyobb élelmiszerboltokban is megtalálhatók. A vörösbegyek kedvence a lágy sajt, valamint (nem sózott vagy kifőzött) szalonnát és vajat, hájat is kihelyezhetünk.
A gyümölcs, elsősorban az alma szintén hasznos eleség. Felszúrhatjuk fák vagy bokrok ágaira, esetleg a talajra is helyezhetünk belőle. Cinegék, barátposzáták, rigók, őszapók, vörösbegyek is szívesen lakmároznak a gyümölcsből.
Az etetőkbe továbbá főtt rizs, főtt tészta, levesben főtt zöldségek is helyezhetők.
Mivel nem szabad etetni?
Vigyázzunk a kenyérrel, kenyérmorzsával! Mivel nem biztos, hogy a madarak azonnal hozzájutnak, idővel erjedésnek indulhat az eleség, és gyomor-, illetve bélgyulladást okozhat.
Milyen etetőt használhatunk?
A kihelyezés módja és működési elve szerint számos etetőtípust különböztetünk meg. Az etetőre látogató madarak közül több is, például a rigók, a vörösbegy és a magevők jobban szeretnek a talajon táplálkozni, míg mások inkább a talajszint felet vagy kimondottan az ágak között (például a királykák és az őszapók) érzik jól magukat, ezért az etetőkön lehetőleg több szinten is kínáljuk fel az eleségeket.
Magvágó az etetőtálcán
Ha megtisztítjuk a földet a levelektől és a hótól, kiszórhatjuk a talajra az eleséget. Az így létrehozott etetőhely fölé „tetőt” is emelhetünk ágakból, nádszövetből vagy fóliából, ami a későbbiekben megvédi a csapadéktól. Természetesen a háziállatok jelenléte kizárhatja ezt a típusú etetést. Szintén egyszerű megoldás az etetőtálca - ezt a funkciót akár egy virágalátét is betöltheti, és egy panelház erkélyére is odacsalogathatja a madarakat. Aljára érdemes néhány milliméteres lyukat fúrni, hogy később kifolyhasson belőle a hólé vagy az esővíz.
A rögzített etetők közé tartoznak a különböző dúcetetők és az ablaketető. A magtartóval felszerelt dúcetető előnye, hogy egyszerre akár 25 kg napraforgó is elfér benne, így ideális madárvédelmi eszköz olyan helyeken (például hétvégi telken, nyaralóban), ahol ritkábban fordulunk meg.
A függeszthető etetők is igen sokfélék lehetnek a szépen kidolgozott faházikótól, a fémhálóból vagy műanyagból készült gyári önetetőkön át a kreatív kézimunkával készülő lopótök, kókuszdió és rögtönzött etetőkig. Az alaptípusok mellett számos különleges alakú és feltöltésű etető is létezik. A társas- és panelházak lakói is részt vehetnek a madárvédelemben különböző ablak- és ablakpárkányetetők segítségével.
Még nagyobb hatékonyságot érhetünk el kiegészítő eszközök segítségével, amilyen a mesterséges madárodú, valamint az itató és a madárfürdő.
