Emberek közt szokás, hogy a farsangi időszakban valamilyen jelmezt, maskarát öltenek magukra, hogy másnak mutatkozzanak, mint amik. Az állatok között sem ritka, hogy megváltoztatják külsejüket, de hogy miért és miként teszik ezt, azt cikkünkből megtudhatjátok.
Egy érdekes írás jelent meg a Duna–Ipoly Nemzeti Park oldalán Gáll Zsuzsanna jóvoltából, amely a hazai állatvilágban megfigyelhető átváltozásokról szól. Az embereknél a farsangi beöltözős szokás ma már inkább bulinak számít, az állatok viszont mindig valamilyen okkal változtatják meg külsejüket.
Persze régebben az emberek sem ok nélkül bújtak álarc mögé vagy öltöttek magukra valamilyen jelmezt.
A farsangi időszak, amely vízkereszttől húshagyókeddig tart, régen a párválasztás ideje volt, emellett ebben az időszakban vidám lakodalmakat, bálokat, mulatságokat tartottak.
Mulatozás közben a szokások felrúgása is tipikus jelenség volt, azt pedig a legjobb valamilyen álarc vagy jelmez mögé bújva csinálni. Például a mulatságokon a nők is korlátlanul ihattak, mulatozhattak, táncolhattak a férfiakkal együtt, akár férfi ruhába is bújhattak. De a farsang a tél búcsúztatásának időszaka is, amelyhez szintén sok jelmezes hagyomány kötődik, gondoljunk csak a mohácsi busójárásra.
Az állatvilágban az átváltozás oka sokszor szintén a párválasztáshoz köthető. A mocsári béka hímek például képesek akár az egész felső testfelüket barnáról égszínkékké varázsolni a szaporodási időszakban. Minél szebb a nászruhájuk, annál nagyobb eséllyel indulnak sikeresen a párválasztási versenyen.
De számos madárfaj hímje is különleges tollakkal ékesíti magát a nászidőszakban. A természetvédelem címermadarának, a nagy kócsagnak például igazán ünnepélyes külsőt varázsolnak fátyolszerű, hófehér, puha dísztollai. A túzokkakasok pedig szürke nyaktollazatukat vörösre cserélik, és fehér bajusztollakat növesztenek.
A hím zöld gyík is igyekszik minél díszesebb lenni párzáskor, torkának színét fakó kékről harsány türkizzé változtatja. Azt gondolhatnánk, hogy a nőstényeket szeretné ezzel elkápráztatni, de a kutatások kimutatták, hogy a gyíkoknál ennek a hímek közötti versengésben van szerepe. A nőstények inkább a nagyobb testhosszal és fejmérettel rendelkező hímeket választják.
A halak között is vannak olyan fajok, amelyek képesek az időszakos, látványos színváltoztatásra. Ívási időszakban egyes halfajok hímjei színesebbek. Védett halaink közül ilyen például a sujtásos küsz, a szivárványos ökle, a német bucó, a vaskos csabak és a fürge cselle is.
A másik ok, hogy az állatok megváltoztatják a kinézetüket az az, hogy elrejtőzzenek, vagyis hogy ne legyen belőlük vacsora, vagy épp azért, hogy jól belakmározhassanak. Ez utóbbi miatt változtatja színét a fehér karolópók, amely nem sző hálót, viszont bámulatosan ölti magára annak a virágnak a színét, amelyen épp vadászik. Így vár lesben áldozatára, akinek ő adja az utolsó ölelést, karolást. Ha elszárad a növény, pár nap alatt képes az új környezetéhez illő színre változni.
A ragadozók elől igyekszik elrejtőzni a hermelin azzal, hogy más köntöst ölt magára. Az egyébként barna-fehér bundáját télen teljesen fehérre cseréli, amely remek rejtőszín a hóban. Bár manapság már ritkán veszi fel téli gúnyáját, mert olyan ritkák lettek a hosszabban kitartó havas napok, hetek, hogy nem éri meg ezzel fáradoznia.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
