A hónapok óta tartó csapadékszegény időjárás idén korábban hozta el az októberi színeket. Az idei átlagcsapadék közel fele hiányzik.
Még csak augusztus közepén járunk, de országszerte sárga és rozsdaszínekbe öltözöttek az erdők, a mezők és gyepek kiégtek. A mérések kezdete óta, azaz 1901 óta a valaha volt legszárazabb az idei év. Az OMSZ adatai szerint az országos átlagcsapadék az év első 7 hónapjára 342 mm, ami egész évre csupán (szintén országos átlagot vizsgálva) 188 mm.
Az űrből is jól látszik az aszály. A tavaly ilyenkor és a most készült műholdfelvételt összehasonlítva markánsan látszik a zöld szín hiánya.
Az időkép által megosztott webkamera-képek összevetésénél is meghökkentő a tavalyi és az idei év közötti különbség
Nem csupán a Dunakanyarról osztottak meg felvételeket, máshol is szembetűnő a szárasság okozta tájváltozás.
Hogyan védekeznek a növények?
Aszály idején a növények fokozatosan állnak át túlélő üzemmódra. A nedvesség megőrzése érdekében először megpróbálják csökkenteni a párolgás okozta vízveszteséget: összegöngyölik leveleiket vagy olyan szögbe állítják azokat, hogy a Nap sugarai minél alacsonyabb szögben érjék őket. Ha ez nem elég, akkor csökkentik a fotoszintézist és lelassítják anyagcseréjüket, mindez már a termés rovására megy. Ha a vízhiány továbbra is fennáll, akkor a növény megszabadul a leveleitől, ezzel is csökkentve a párolgást. A leveleket az erős UV-sugárzás is károsítja. Ha fentiek egyike sem válik be, a növény sajnos végleg kiszárad és elpusztul. Elnézve a mostani hazai erdőtájat, a fák már a lombhullató stádiumba érkeztek.
