Így fest az ipari hó az űrből

Az idei télen az ország legtöbb részén még nem sok havat láttunk. Vannak azonban olyan városok, ahol akkor is volt hóesés, amikor máshol egy hópehely sem esett. Ez a hó azonban más, mint a többi, hogy miért, azt már a neve is sugallja.

Szerző:
TM
Fotó:
Adobe Stock (kiemelt kép)
2020. január 30.

Az idei télen az ország legtöbb részén még nem sok havat láttunk. Vannak azonban olyan városok, ahol akkor is volt hóesés, amikor máshol egy hópehely sem esett. Ez a hó azonban más, mint a többi, hogy miért, azt már a neve is sugallja.

A kazincbarcikaiak vagy a tiszaújvárosiak már bizonyára jól ismerik a jelenséget, hisz az idei télen is volt már benne részük. Az ipari hó létrejöttéhez két alapvető hozzávaló szükséges. Az egyik, hogy legyen a közelben egy gyár, a másik pedig egy speciális légköri jelenség, a hidegpárna.

A hidegpárna kialakulásakor a meleg levegő a hideg fölé kúszik, így az utóbbi megreked lent, és nem tud felfelé tisztulni. Az egyre szennyezettebbé és párásabbá váló hideg, fagyos levegőbe aztán gyárak még több vízgőzben gazdag füstöt eregetnek, és megkezdődik a felhőképződés, amiből télen akár több centiméter hó is eshet. Mindez azonban csak az ipari létesítmény néhány tízkilométeres környezetében figyelhető meg. Ahogy az történt idén télen például Miskolcon, Egerben, Kazincbarcikán, Tiszaújvárosban vagy Százhalombattán.

Az Időkép cikkében megnézhetjük, hogy fest mindez a magasból. A cikkben bemutatott műholdfelvételek január 23-án készültek, amikor az ország nagy részén napos idő volt. A képeken látszik, hogy szinte mindenhol hómentes a felszín, kivéve az iparvárosok környékét, ahol kis területen fehér hó borította a tájat.

Forrás: Időkép

Cikkajánló