Már az ókorban, majd később a középkorban is sok-sok olyan írásos emlék maradt ránk, amely arról regélt, hogy az emberek bizonyos barlangokból kijőve az egészségük javulását tapasztalták. Nem csoda, hogy amint a történetük a szóbeszéddel szárnyra kelt, az adott barlang nagyon hamar zarándokhellyé vagy akár szent hellyé is válhatott. Manapság a modern tudománynak köszönhetően már sokkal mélyebb ismereteink vannak arról, hogy miért enyhülnek az emberek reumatikus, illetve légzőszervi panaszai egy-egy barlangkúrát követően.
Az időjárás és az éghajlat befolyását az emberi szervezetre már több ókori gyógyító is megfigyelte, köztük Hippokratész és Galenus papírra is vetette tapasztalatait. A későbbi korok gyógyító emberei között a középkori Avicienna munkásságáról maradtak fenn feljegyzések, aki a hegyi klíma gyógyhatását felismerve felküldte tuberkulózisos betegeit a krétai hegyekbe gyógyulni. Csupán sokkal később, a 20. században gyorsultak fel a témával foglalkozó mélyrehatóbb kutatások.
Ennek köszönhetően jött létre az 1920–30-as években a humán bioklimatológia új és önálló tudományága, mely a görög bios (magyarul: élet) és klíma (hajlás, éghajlat) szavakból képződött. A Nemzetközi Biometeorológiai Társaság 1996-ban fogalmazta meg a biometeorológia hivatalos definícióját: olyan interdiszciplináris tudomány, amely
a légköri folyamatok és az élővilág között fennálló kölcsönhatások összefüggéseit kutatja.
Három nagy területét különíthetjük el: város-, agro-, illetve humán bioklimatológia.
A humán bioklimatológia gyógyklímával foglalkozó részterülete azokat a pozitív hatásokat vizsgálja, amelyeket az éghajlat az emberi egészségre gyakorol. Feltétele, hogy csupán a klíma hatására a betegek bizonyos panaszai enyhüljenek vagy akár meg is szűnjenek. A klímaterápia során a páciensek nyugodt pihenését és regenerálódási vágyát biztosítják azáltal, hogy eltávolodhatnak azoktól a légköri tényezőktől, amelyek panaszokat idéznek elő a szervezetükben. Ilyen káros tüneteket okozhat a levegő magas szennyezőanyag- tartalma vagy éppen az allergiát okozó pollenkoncentráció légköri megnövekedése. Terápiás célokra hatféle különböző gyógyklíma is javasolt: a magashegységi, a középhegységi, az alföldi, a tengerparti, a tavi és a barlangi klíma. Hazánk adottságaiból fakadóan magashegységi és tengerparti klímaterápiáról nem beszélhetünk, de a többit itthon is előszeretettel alkalmazzák a hagyományos orvosi terápiák kiegészítéseként.
A barlangok egészségjavító hatásai
A barlangok sajátos klímával rendelkező, természetes eredetű mélyedések vagy üregek a szilárd földkéregben, amelyek légkörének tudományos kutatásával és gyógyászati célú felhasználásával a barlangterápia, avagy speleoterápia tudománya foglalkozik. Hazánkban minden barlang védett vagy fokozottan védett minősítéssel rendelkezik. Az ott fellelhető levegő a légáramlással a járatokon keresztül évszakosan cserélődik ki a felszíni levegővel, emellett pedig a barlangi levegő negatív iontartalma elősegíti az öntisztulási folyamatát.
Mivel viszonylag zárt képződmények, a bennük található légköri összetevőket és paramétereket ugyanazon körülmények mellett akár többször megismételhetően is mérni lehet. A folyamatos tudományos méréseknek köszönhetően mára megbizonyosodhattunk arról, hogy némely barlangok egészségjavító hatással rendelkeznek, ezért egyes barlangi termekben komoly egészségügyi rehabilitációs kúrákat is folytatnak. Rendszerint orvosi javaslatra és beutalóval lehet három-négy hetes, 2–4 órás terápiákban részt venni a mélyben.
Hazánk gyógybarlangjai
A barlangi levegő a maga por- és csíramentességével a légzőszervi megbetegedések gyógyításában a leghatékonyabb.
A pollenallergiára érzékenyeknek segít az állandó nyálkahártya-ingerlés megnyugtatásában, emellett pedig az ott fellelhető számos penészgombafaj közül több gyógyhatású antibiotikum előállítására is képes.
A barlangi légkör hőmérséklete évente kevesebb mint 1 °C-ot változik, és igen magas relatív páratartalommal (mintegy 95-100%) rendelkezik. Emiatt az itt eltöltött idő kifejezetten ajánlott asztmás betegeknek, hiszen a belélegzett levegő csökkenti a hörgőgörcsök kialakulását és hígítja a hörgőváladékot. A barlangokban magasabb (mintegy tízszerese) a szén-dioxid-koncentráció jelenléte, mint ahogyan azt a felszínen megszokhattuk, ami többszöri és mélyebb levegővételekre ösztönzi az embert, légcserére serkentve ezáltal a tüdőt.
A Baradla-barlang levegőjének gyógyhatását már elismerték, a gyógybarlang engedélyezése jelenleg folyamatban van
Hazánkban öt barlang rendelkezik gyógybarlangi minősítéssel. A jósvafői Béke-barlangban bányászok számára kezdtek egészségügyi kúrákat 1959-ben. Kiemelkedő, 87 százalékos átmeneti vagy tartós gyógyulást észleltek, aminek köszönhetően a Béke-barlangot a világ első gyógybarlangjává nyilvánították. Egy pár évvel korábban a kutatók 72 eltérő penészgombafajt fedeztek fel a levegőben, melyek közül több magas hatóanyagtartalmú antibiotikumot is képes előállítani. Emellett kimutatták, hogy hazánk második legnagyobb barlangjának légkörében az oldott kalciumion-tartalom igen magas, mely segíti a nyák- és görcsoldást, és gyulladásgátló hatással is rendelkezik.
A mecseki Abaligeti-barlang levegőjének különlegességét a magas kalcium- és magnézium-koncentrációnak köszönheti. Utóbbi más barlangokhoz mérten akár több mint tízszeres mennyiségben is jelen lehet.
Amellett, hogy levegője elég magas (96%-os) páratartalommal rendelkezik, még a radioaktivitása is magasabb a természetesnél, ami serkenti a sejtek anyagcseréjét, erősítve ezáltal az immunrendszert.
Ezért az itt tartózkodás nagy segítséget nyújt az idült hörghuruttal küzdők vagy egyéb légzőszervi panaszokkal rendelkezők számára.
A Baradla Róka-ágában alakították ki a terápiás termet
Tapolcán fellelhető gyógybarlangunk a 300 méter hosszú Kórház-barlang, amely 1982-ben kapta meg gyógyminősítését. Rendkívülisége az ott található – más barlangokénál jóval magasabb – 17-18 °C-os hőmérséklet, mely a mélyből feltörő meleg karsztvízforrásoknak köszönhető.
Hatékony barlangterápiás kezelések?
Negyedik gyógybarlangunk a Lillafüreden található Szent István-barlang, melynek Fekete-termében folynak a barlangterápiás kezelések – sajnos ide turistaként nem léphetünk be. A terem 10 °C-os hőmérséklete, kb. 80%-os relatív páratartalma, levegőjének számottevő mennyiségű kalcium- és magnéziumtartalma, por- és baktériummentessége jelentősen hozzájárul a krónikus légzőszervi megbetegedések gyógyításához.
Végül, de nem utolsósorban megemlítjük a budapesti Szemlő-hegyi-barlang Óriás-folyosójában kihelyezett – később kerekesszékesek számára is akadálymentesített – terápiás részleget, amely már az 1990-es évek óta működik. Nem csoda, hiszen rendkívül magas, mintegy 100%-os az itteni 12-13 °C-os barlangi levegő relatív páratartalma, mely igen sok oldott ásványi anyagot is magában foglal.
Intézményi keretek között jelenleg csak a tapolcai Kórház-barlang üzemel
Szerencsére egyre többen próbálják ki és élnek e természet adta gyógyulási lehetőséggel, melyet adott esetben más gyógymódokkal is kombinálnak (pl. relaxáció, meditáció, légzésterápia, zeneterápia stb.). 2020 óta egy újabb gyógybarlanggá minősítés is beadásra került, mégpedig hazánk legnagyobb barlangjáé, az aggteleki Baradla-barlangé, ahol már meg is kezdték a próbaterápiás teszteléseket.
