Sokakat érdekelt, vajon hogyan oldja meg a napi teendőit az önként karanténba vonult Ljasuk Dimitry a Tisza-tavi szigeten, ahol már harmadik hete él egy komfort nélküli kunyhóban. Úgy döntött, nagyfilmje előtt készít egy rövidebb videót, amelyben bemutatja, hogy telik egy napja.
Kicsit több, mint egy hete láthattátok nálunk is Ljasuk Dimitry természetfilmes bejelentkező videóját arról, hogy elvonult egy lakatlan szigetre a Tisza-tavon. Hogy miért döntött így, azt előző cikkünkből ide kattintva megtudhatjátok.
Annyi kérdést kapott a múltkori bejelentkezése óta a videója mellett és az Instagram-oldalán, ahol naponta tudósít a szigetről, hogy gondolta, bemutatja egy napját, mit hogy csinál, hogy intézi a praktikus dolgait. Merthogy ezen a helyen semmi se olyan, mint a megszokott komfortos otthonban.
Nincs iható víz, csak a Tisza vize, nincs fürdőszoba, se konyha. Nincs gáztűzhely, csak egy pici kályha, amely a fűtést és az ételkészítés egy nagyon slow formájú lehetőségét biztosítja.
Viccesnek hangozhat, de azt is megtudjuk, miként oldja meg kisebb-nagyobb dolgát, hiszen vécé sincs ezen a helyen. És mivel áram sincs, ezt is valahogy meg kellett oldania, hiszen attól, hogy a civilizációtól távol van, még dolgozik ő is, kunyhós home office-ban. Ezeket mind bemutatja a videóban, ahogy azt is, mivel tölti el az időt, ha már nem dolgozik. Sőt, mivel Dimi már régóta környezettudatosan él, ezt itt is alkalmazza, mondhatni itt talán még könnyebb, de azért bemutatja, milyen és mennyi szemete gyűlt össze ez alatt az idő alatt.
Kaptunk néhány plusz fotót is Dimitől, amit a következő képre kattintva nézhettek meg galériánkban:
A mosást is a legegyszerűbb, a régiek által is használt hagyományos eszközökkel, a Tisza-tó vizével oldja meg
Láthatjuk majd, hogy az otthon megszokott, rutinból végzett dolgokat ki lehet cserélni új rutinokra, ha úgy adja az élet, és hogy mennyire kevés is elég lehet az elégedettséghez. Talán ez az egyik változás, aminek végbe kéne mennie az emberekben, amit már korábbi videójában is említett.
„Én szeretek itt lakni. Otthonomnak érzem ezt a helyet, és annyira jó, hogy ennyit tudok magamban lenni, és azt vettem észre, hogy kezd átalakulni az elmém, jó irányba. Érdekes, hogy itt vagyok a semmi közepén, magányban, mégis erőt érzek magamban, és egyáltalán nem érzek félelmet, vagy aggodalmat. Pedig tényleg szinte nincs itt semmim, csak nagyon alap dolgok, még a táplálkozásom is nagyon leegyszerűsödött. Telnek a napok, és nagyon jól vagyok ezen a helyen.”
Ilyen szabadnak még soha nem éreztem magam, mint amilyen itt vagyok.
Ebben a bejelentkezésben is láthatunk olyan képsorokat, amelyek megmutatják, mennyi apró csoda van az életben, a természetben, amit rohanó világunkban nem veszünk észre. Dimitry korábbi filmjei is szinte mind erről szólnak, hogy vegyük észre ezeket a csodákat. Most, hogy a világ kénytelen volt lelassítani, talán többeknek lesz módja felfedezni ezeket a saját környezetükben. Mert mindenhol ott vannak.
És ahogy korábban is említettük, ittlétéről egy hosszabb filmet is készít, amelyben bemutatja a vidám, boldog és szomorú pillanatokat is, amit az ember átél a magányban, egy világválság idején, amikor nem találkozhat a szeretteivel, barátaival, tulajdonképpen senkivel.
Addig is nézzétek meg a legfrissebb bejelentkezését a szigetről:
Ljasuk Dimitry-t ezeken az oldalakon követheted:
Youtube-csatornáján: https://www.youtube.com/c/ljasuk_dimitry
Instagram-oldalán, ahol naponta tudósít a szigetről: https://www.instagram.com/dimitry_ljasuk/
Facebook-oldalán: https://www.facebook.com/dimitryfilms
