Így vigyáznak a hóvirágra és a pirosló hunyorra a Pilisi Parkerdőben

A fajmegőrzési program során gyűjteményes kertben szaporítják a növényeket, majd visszahelyezik őket természetes élőhelyükre.

Szerző:
Pilisi Parkerdő
Fotó:
parkerdo.hu
Adobe Stock
2019. április 11.

A fajmegőrzési program során gyűjteményes kertben szaporítják a növényeket, majd visszahelyezik őket természetes élőhelyükre.

A Pilisi Parkerdőnek több természetvédelmi, élőhely- és fajmegőrzési programja is van, és ezek közül az egyik legfontosabb az, amit a Visegrádi Erdészet Bertényi Miklós Füvészkertjében indítottak, és a ritka vagy veszélyeztetett növények megmaradását segíti. Ez biztosítja többek között a hóvirág, a pirosló hunyor vagy a magyar vadkörte jövőjét.

 


Az úgynevezett ex situ program során a természetes ökoszisztémával kapcsolatban nem álló, gyűjteményes kertekben szaporított növényeket több lépésben telepítik vissza eredeti élőhelyükre. Köztes lépcsőfok lehet az erdészeti arborétum, ahol a növények természetes élőhelyéhez leginkább hasonló állapotok uralkodnak. Így elkerülhetőek a növényeket ért sokkhatások, hiszen az állandóan gondozott környezetből egyből a természetbe kiültetett fajok sokszor nem képesek tolerálni a mostohább körülményeket, ezért hamar elpusztulnak.

 

Pirosló hunyor


„A módszer lényege, hogy az egyes növényi egyedeket vagy azok szaporításra alkalmas részeit a természetes előfordulási helyükről eltávolítva, mesterséges körülmények közé helyezik. Az eljáráshoz az esetek többségében valamilyen szaporítási program is kapcsolódik, az előnevelt növényeket pedig visszajuttatják a faj természetes élőhelyére. A program a kezdeti szakaszában tart, a kihelyezett védett fajok még csak harmadik vegetációjukat kezdik. Jó hír viszont, hogy a növények megmaradása szinte százszázalékos, a tavalyi esztendőben pedig már több faj virágzott és magot is érlelt.” - mondta el Némedy Zoltán, a Visegrádi Erdészet vezetője.

 

Hóvirág


Budapest belvárosából már közel negyven védett növényfajt telepítettek ki a füvészkertbe. Ezek a fajok egyébként mind megtalálhatóak a Visegrádi-hegységben is.


A cél az, hogy stabil populációkat hozzanak létre, amelyek képesek a szaporodásra. Ha az első visszatelepítések sikeresek lesznek, kimondottan ritka, veszélyeztetett vagy teljesen eltűnt fajokkal is próbálkoznak majd, például a farkasboroszlánnal és a papucskosborral.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Játszótér és futópálya is lesz a kispesti kiserdőben

Fejlesztéssel ünnepli a jubileumát a Pilisi Parkerdő Zrt.

Új turistajelzések virítanak a Pilisben

Elindult a hűvösvölgyi Nagy-rét átalakítása

Cikkajánló