Laikus szemnek csupán egy szürke kődarabnak tűnik, ám ez a pár centiméteres lelet az első magyarországi fosszilis dinoszaurusztojás, amely hamarosan a Magyar Természettudományi Múzeum állandó kiállításán lesz látható.
A mindössze néhány centiméteres, ovális alakú, különös felülettel rendelkező lelet Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszék vezetője által vezetett iharkúti ásatásokon került elő - számolt be róla a Magyar Tudományos Akadémia honlapja. Bár aprónak és töredékesnek tűnik, a kutatók számára annál értékesebb felfedezés, hiszen kiderült róla, hogy egy fosszilis dinoszaurusztojás, amelyhez hasonlót még nem találtak Magyarországon.
A Pseudogeckoolithus tojások és a feltételezett tojásrakó maniraptora dinoszaurusz rekonstrukciója
A varjútojás méretű darab egy kistermetű, ragadozó dinoszaurusztól, úgynevezett maniraptorától származik. Ezek az állatok az egykori folyópart közelében, talán telepesen fészkelhettek. „A microCT-felvételek alapján a részleges tojásban sajnos nincsenek embrionális csontmaradványok, és javát a belsejét kitöltő üledékes kőzet alkotja, így csak a felületén tapadó, repedezett héjmaradványok igazolják az eredetét.” - mesélte Prondvai Edina az MTA honlapján megjelent cikkben. Az első magyar dinoszaurusztojás a Magyar Természettudományi Múzeum állandó kiállításának részeként lesz megtekinthető.
A Bakonyban található egykori iharkúti bauxitbányában két évvel ezelőtt mi is jártunk, helyszíni riportunkat a Turista Magazin 2018 szeptemberi számában lehet megtalálni. Iharkúton az első dinoszaurusz csontok 2000 tavaszán kerültek elő, Ősi Attila és barátja, még egyetemistaként talált rá a tudománytörténeti jelentőségű csontokra. Az azóta eltelt két évtized alatt több ezer csont, csonttöredék, és számos részleges csontváz került elő.
Fotó (hátul) és maketteka megtalált tojástöredék mellett az első magyarországi dinoszaurusz-tojás leleteket bemutató sajtótájékoztatón a Magyar Természettudományi Múzeum Semsey Andor Előadótermében
Iharkúton, 85 millió évvel ezelőtt, a kréta időszakban, amikor ezek a dinók is éltek, párás, szubtrópusi klíma uralkodott, dús növényzettel. Valami olyasmit kell elképzelni, mint most Dél-Kínában vagy Thaiföldön. A terület annak a feltételezhetően fél-Magyarországnyi szigetnek volt a része, ami kiemelkedett a környező tengerből.
A Csobáncra nemcsak a várrom, hanem a kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni.
Az év utolsó számába egy rendhagyó összeállítást készítettünk.
Pakisztán szinte észrevétlenül vált az izgalmas túrákra vágyók paradicsomává.
