Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy valóságos lombkoronatanösvény-bumm zajlik Magyarországon. A legújabbat idén májusban adták át Kaszón. Kipróbáltuk.
Idén májusban, a madarak és fák napján adták át Kaszón a legújabb lombkorona-tanösvényt, amely 124 méter hosszan és 9,5 méter magasan vezet az ágak között. A település központjától mintegy 450 méterre található építménybe pihenőket, függőhídelemet, valamint egy „láthatatlan” lest is beépítettek, de ezeken kívül interaktív táblák, játékok segítségével ismerhetik meg a látogatók az erdei életközösséget.
A lombok között sétálhatsz a kaszói erdőkben from Turista Magazin on Vimeo.
A makói Maros-parton már 2013 óta létezik egy látványos, 190 méter hosszú lombkorona-tanösvény, amely kilátóval, illetve egy negyven méter hosszú csőcsúszdával csábítja a kirándulókat, és ha már Makóról van szó, az építményre középtájt egy jellegzetes, hagyma formájú kupolát is helyeztek. Madárperspektívából Lengyel-Annafürdőn is megcsodálhatod a tájat. A rövid sétány a háromszintes Sasfészek-kilátóba vezet, a közelben pedig erdei játszótér is található. Gyomaendrődön szintén kilátóval kombinálták a lombkorona-tanösvényt, itt a felső szinten panorámateleszkóppal nézhetsz körbe.
A tanösvényt Hent László építész tervezte, megépítéséhez mintegy 200 köbméter faanyagot használtak fel. A különleges tanösvény felkeresése még ebben a tikkasztó hőségben is ajánlott, ugyanis végig a lombok árnyékában sétálhatunk. A túrát érdemes kombinálni a tanösvénytől mindössze néhány száz méterre lévő Kaszói Állami Erdei Vasúttal, amelynek végállomását el sem lehet téveszteni, ugyanis a lombkorona-tanösvénytől egy „hagyományos” tanösvény vezet oda. A kaszói mellett még számos helyen kapaszkodhatunk fel a lombok közé (részletek a keretes írásban) és ha minden jól megy, a közvetkező években még számos hasonló beruházást adnak át a magyarországi erdőgazdaságok.
Ha még több különleges hazai tanösvényt szeretnél megismerni, vedd meg a legújabb, augusztusi Turista Magazint!
Amit a Kaszói Állami Erdei Vasútról tudni érdemes
Belső-Somogy vízjárta, lápos erdejének nagy része még az 1930-as években is áthatolhatatlan ősi vadon és egyben értékes vadászterület volt. Ekkor épült meg a mai kisvasút első szakasza, amelynek története, az 1960-as pályafelújítást leszámítva, szerencsére nem bővelkedik izgalmas fordulatokban. A 8 km hosszúságú pálya ma az erdő közepén fekvő Kaszópuszta és a Kaposvár-Gyékényes-vasútvonal Szenta állomása között kanyarog, végig erdőben, töltések és bevágások helyett a lapos dombok hullámait követve.
A faanyagszállítás háttérbe szorulása mellett a kilencvenes évekre itt is az erdő látogatóinak szállítása lett a meghatározó feladat, ami azonban nagyrészt a kaszói vadászok és gyermekcsoportok szállítását jelentette.
Ehhez igazodik a menetrend is, amelyben a legutóbbi évekig mindössze egyetlen vonatpár szerepelt, egész évben kedden és csütörtökön. Szerencsére a közelmúlttól már szombatonként is lett menetrend szerinti járat, rögtön kettő is, aminek bevezetése viszont együtt járt a végállomás Baláta megállóhelyre helyezésével: így a vonal felén ma már csak különjáratok közlekednek. A ritka közlekedés miatt a kaszói máig az egyik legkevésbé ismert és egyben legkisebb forgalmú erdei vasút.
A végállomásra ugyanakkor érdemes hosszabb időt szánni, hiszen az itt található lefolyástalan Baláta-tó, valamint a környezetében elterülő ősláp és erdőrezervátum Európa-szerte ritka természeti érték, amely 1942 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. A láp életébe több száz méter hosszú vízi sétányon és megfigyelőtornyokból tekinthetünk be.
