A Bodrog egyik nagy előnye, hogy végtelenül békés, nyugodt vizű folyó. Nincsenek rajta sem sebes kanyarok, sem zúgók, sodrása alig van, tehát kevés az esély a borulásra, ezért bátran ajánlható kezdő vízitúrázóknak. Lefelé lazulósan csoroghatunk a lassú folyón, miközben csak madárdal és falevelek susogása hallatszik, a természet pedig fantasztikus élményt kínál az erre vetődő vízi sportokat kedvelőknek.
A szlovákiai Zempléntől (Zemplín) Bodrogolasziig tartó közel 30 km-es távot – ha nem akarjuk egyhuzamban letolni, és megerőltetni az izmainkat – laza evezéssel kétnapos vízitúra keretében is teljesíthetjük. A lassú sodrás hátránya ugyanis, hogy a Bodrog csigatempóban viszi a hajót, így jobban kell húznunk, ha tempósan szeretnénk előre jutni.
A csendesen csordogáló Bodrog a szőlőskei hídról
De minek rohanni, ha kellemesen rá lehet feküdni a folyásirányra, és hosszú szakaszokon át csendben, madárhangoktól kísérve csordogálni a szelíden kanyargó folyón. Itt megtapasztalhatod, milyen megnyugtató a természet és a víz együttes közelsége.
Szélcsend Bodrogolaszinál
A Bodrog partoldala a legtöbb helyen meredek, emiatt elég kevés az ideális kikötési hely. A kikötést az iszapos part sem könnyíti meg. Érdemes olyan vízi cipőben, szandálban evezni, amellyel, ha be- és kiszálláskor iszapba lépsz, nem esik le a lábadról. Felsőbereckinél, a Borsi Rákóczi-kastély közelében és Bodrogolaszinál is kulturált vízitúra-kikötő és táborhely várja az evezősöket. És hogy mi minden szépséget fedezhetsz fel a vízről a Felső-Bodrogközben, azt a képre kattintva megnyíló galériánkban nézheted meg.
Vízreszállóhely Bodrogolaszinál
A Tisza jobb oldali mellékfolyója, hajdan 125,6 km hosszú volt, amit a 19. század végi szabályozásokkal 71 km-re rövidítettek. A szabályozás több szakaszban haladt, mert először túl keskenyek voltak az átvágások, és az 1870-es években több árvíz is elmosta a védműveket. Második nekifutásra mélyítették ki az átvágásokat (15 db), és erősítették meg a gátakat helyenként betonnal, kővel, hogy az árvizeket el tudja vezetni. (Forrás: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai / Zemplén vármegye. 1905)
Ma a folyó hossza 65 km. A 6 km csökkenés nem további szabályozás miatt volt. Ma a 0 fkm a Latorca (Latorica) és az Ondava összefolyásánál található Zemplén (Zemplín) község felett kb. 2 kilométerre tallható. Míg korábban a Laborc (Laborec) és az Ondava–Tapoly-csatorna összefolyásánál, Imreg (Brehov) község felett volt, kb. ott, ahol ma az 552 sz. út hídja van. A Laborc szabályozásakor annak vizét a Latorcába vezették, megszüntetve az addigi torkolatot, az a 6-7 km-nyi vízfolyás a továbbiakban nem Bodrog, hanem Ondava néven szerepel a térképeken. Régebben használatos volt a Felső-Bodrog név is a Latorca torkolatától északra, de ez is lassan kikopott a köztudatból. (Forrás: I., II., III. katonai felmérés, Kogutowicz Manó, A Magyar királyság térképe.)
Térkép: Bába Imre
