Helyiek szerint már évek óta nem voltak ilyen szépek az ültetvények Nagykörűben, de a falu utcáin és a kertekben is gyönyörű fehér szirmoktól pompáztak a cseresznyefák.
Még pont sikerült elcsípnem az idei virágzást Nagykörűben, hiszen a hirtelen jött meleg a cseresznyefákat is megsürgette. Ottjártamkor épp a csúcsvirágzás után pár nappal csodálhattam meg a fákat, de még így is gyönyörűek voltak. A „túl jó” idő miatt viszont már biztosan lefutott a virágzás, de ne búslakodjatok, mert most képeken ti is megnézhetitek.
Ha cseresznye, akkor Nagykörű
Bár az árpilis 20-a szombatra meghirdetett hagyományos Virágbontó ünnepkor idén már nem lesz virágzó cseresznyefa, akkor is érdemes lesz elmenni a nagykörűi templomkertbe, mert lesznek különböző programok, a templomban pedig gregorián koncert. És már csak a vidéki hangulat, a jó levegő miatt is érdemes ellátogatni, no meg ott a Tiszapart is, másnap pedig megtapasztalhatjátok a híres nagykörűi piac hangulatát, ahol helyi és környékbeli termelők portékáiból válogathattok
A hangulatos piactér egyik különlegessége a kemence. A nagykörűi piacot minden hónapban megtartják, amely az egyik legfontosabb turisztikai eseménye a településnek
Nagykörű nem véletlenül kapta „az ország cseresznyéskertje” címet, hiszen Magyarországon itt található a legtöbb cseresznyefa, több mint 200 hektáron.
Nemcsak az ültetvényeken, hanem a falu utcáin, és megannyi kertben ott pompáznak a cseresznyefák
Itt szinte mindenkinek van valamilyen kötődése a cseresznyéhez, hiszen az ültetvények is zömmel magánkézben vannak, helyi családok gondoskodnak róluk.
Nagykörű érdekes nevét onnan kapta, hogy a Tisza szabályozása előtt majdnem teljesen körbefogta a folyó. Szerencsére a folyószabályozás után is maradt Tiszapart Nagykörűnek, sőt, egy komp is jár itt
A faluban és az ültetvényeken Barát József alpolgármester és Fenyves Attila vezetett körbe, és természetesen a kemencés piactéren kezdtünk, ami tulajdonképpen az ófaluban található.
A piactérhez közeli utcákban még sok klasszikus parasztházat láthatunk, a cseresznyefák mellett pedig meggyfák is vannak a házak előtt
És bár nagyon sok utcán sorakoztak a gyönyörűen virágzó cseresznyefák, a legszebb fasort a templom melletti Jókai úton találjuk, amelytől nemcsak az olyan messziről jött kíváncsiskodók ámulnak el, mint én, hanem bizony a helyiek is megállnak egy pillanatra a biciklivel, hogy egy képet kattintsanak róla telefonjukkal.
Nemcsak a látvány, de az illat is magával ragadó a falu legszebb cseresznyefasora mellett
A templom mellett egy kellemes parkban egy kálváriát is találunk, és akár egy-egy padon megpihenve csodálhatjuk a pompás cseresznyefákat.
Ha épp nincs virágzásban, vagy már nem hoz termést a cseresznyefasor, akkor is érdemes itt elidőzni
A fasor alatt elhaladva folyamatos a döngicsélés, szorgos méhek sokasága gyűjti a virágokból a nektárt.
A cseresznyevirágok ilyen kis helyes gömböket formáznak
De hogy került ide a cseresznye?
A nagykörűi cseresznye történetéből kihagyhatatlan Petrovay György, neki köszönhető ugyanis, hogy már 150 éves múltra tekint vissza e szép piros gyümölcs termesztésének a hagyománya. De hogy még autentikusabb környezetben ismerjem meg a kezdeteket, Fenyves Attila jóvoltából elmegyünk a Petrovay család egykori kúriájába. Attila felesége ugyanis Petrovay György ükunokája, így mondhatni, mindent tud a családi legendáriumról. Érdekesség, hogy bár a faluban gyakran „cseresznyés grófnak” hívták Petrtovay Györgyöt, valójában nem volt grófi rangban, felesége viszont egy osztrák bárónő volt, így neki és családjának kisnemesi jogán számított ő is nemes embernek. Volt egy kastélya is Petrovay Györgynek itt Nagykörűn, de az sajnos már teljesen tönkrement és lebontották, a kúria viszont még megvan.
A kúriát ma már nem lakja senki, és bár elég eklektikus a berendezés, azért láthatunk jó pár bútort és tárgyat a Petrovay hagyatékból, mint például az asztal és a székek, vagy a tálalószekrény
A Tiszával körbevett település és környéke mindig is sajátos mikroklímával rendelkezett, a homokos talaj pedig ideális volt a szőlő és gyümölcstermesztéshez, amely már az 1700-as években jellemző volt. Akkoriban báró Orczy Lőrinc volt itt a földek gazdája, de a száraz, gyorsan átforrósodó, homokos talajjal nem tudott mit kezdeni – mivel gabonára alkalmatlan volt –, így kiosztotta szőlőültetvényeknek ezeket a területeket, amelyeken itt-ott gyümölcsösöket is létrehoztak. De a nagy fordulat 1870-ben következett be, amikor Petrovay György egy mintagyümölcsöskertet és faiskolát létesített a Petrovay család birtokán.
A falon látható kép Petrovay Györgyről az egyetlen fellelt fotó róla, mellette a Máramaros újság egy oldala 1916-ból, amelyen a „cseresznyés gróf” gyászjelentését láthatjuk
Petrovay György születése óta itt élt, és figyelte a nagykörűi gyümölcsöskertek termékeit, értékeit, és mindig is szeretett volna valami egészen egyedülálló kertet létrehozni itt. És ez sikerült is, az egész országban híre ment ennek az elképesztően fajtagazdag, és precízen megszervezett kertnek, rengetegen érkeztek ide, hogy csemetéket és sarjakat vásároljanak tőle.
Petrovay György lányának, Margitnak az esküvői pruszlikja (mellfűzője) és kesztyűje is ott lóg a falon
Petrovay Margit a főkertészükhöz, Farkas Andráshoz ment feleségül, és ők vitték tovább a birtok munkálatait édesapja 1906-os hirtelen Máramarosszigetre költözése után. Ennek a házasságnak köszönhetően a ház már nem számított nemesi birtoknak, ezért maradhatott a család tulajdonában.
A Petrovay birtok rajza a fajtákat nyilvántartó könyvben
Előkerül egy jó nagy és vaskos nyilvántartókönyv is 1905-ből, amiből kiderül, hogy bizony a rengeteg fa- és gyümölcsfajta közül körtéből volt akkoriban a legtöbb a birtokon, 534 fajtát találtuk bejegyezve a könyvben, de almából is volt több mint 300 fajta, cseresznyéből pedig „csak” 65 féle. De persze ezen kívül is volt a birtokon sok minden más a szilvától a köszmétén át a málnáig.
A Petrovay kúriát örömmel megmutatják más ideérkezőknek is, csak keressétek Fenyves Attilát a 06-70-455-1165-ös telefonszámon.
A történeti kitekintő után elindulunk a történelmi cseresznyésbe, amelyet egyszerűen csak Homoknak hívnak. Ez egy szabályos egyenes dombvonulat, amely egészen a templomig húzódik, viszont ennek egy jó részén ma már házak vannak, régebben ott is végig kert volt.
A cseresznye a dombos, homokos földet szereti
Hihetetlen látvány ez a sok fehérben pompázó cseresznyefa, van köztük sok fiatal, de több gyönyörű matuzsálemet is találunk, lehetnek vagy 100 évesek, és azok is mind roskadoztak a virágoktól.
Már nem kell sokat várni, és a szárakon ott csüng majd a finom ropogós cseresznye
Az egyik törzsfát is megnéztük, amely még Petrovay idejéből származik, vagy talán egy picit utána ültethették. Ilyen törzsfából 5-6 is van az ültetvényen, amiből a szaporítást végzik. Sokfelé viszik innen a hajtásokat, például a gödöllői egyetemre is.
Ez az egyik törzsfa, amely még mindig terem, és még az aszályos évben is gyönyörű cseresznyét hozott, mindezt öntözés nélkül, valószínű azért, mert jó mélyen vannak a gyökerei
A cseresznyefajtákról
Ha a nagykörűi cseresznyéről van szó, talán sokaknak a Germersdorfi jut eszébe. Ez nem véletlen, hiszen anno valóban ezt a fajtát is ültette ide Petrovay. Egykor 90%-ban ilyen cseresznye volt itt mindenhol, de ez ma már csak kb. 60%-ot tesz ki, a maradék 30-40%-ban pedig már modernebb fajták vannak a földeken.
Cseresznyefák, sorakozó!
Azonban az itt termő cseresznye eltér a klasszikus Germersdorfi fajtától, hiszen már több mint 100 éve terem itt. És úgy tartják, hogy ha egy fajta eltölt egy helyen akár csak négy-öt évet, akkor az már genetikailag annyit idomul, hogy 10 év után már saját fajtának is lehet tekinteni.
Már Petrovay könyvében is szerepelt a „Nagykörűi ropogós cseresznye”, amely mára már egy védett márkanév lett, a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegyet 2016-ban kapta meg, 2017-ben tájfajtává nyilvánították, nemzeti oltalmat pedig 2018-ban kapott. És sikerült elérni az uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) címet is 2022-ben.
A Nagykörűi ropogós nagyon jól bírja a helybeli klímát, az extenzív termesztést, jó fagytűrő, és bár az utóbbi években nagy fagyok voltak a környéken, de itt mindig tudtak szüretelni. A nagybani piacokon a nagykörűi cseresznye mindig az elsők között kel el és sokan szeretik.
A történelmi cseresznyésben
És hogy milyen az igazi nagykörűi ropogós? Hosszú szárú, nagy szemű, kemény, szívalakú, ropogós és aromás, de erről ti is meggyőződhettek, ha eljöttök Nagykörűbe egy hónap múlva, amikor roskadoznak majd a fák a cseresznyétől. A „Nagy cseresznyevásár” június 15-én lesz, és természetesen másnap az elmaradhatatlan Cseresznyés nagykörűi piacon is kóstolhatjátok majd ezt a finom gyümölcsöt és a belőle készült termékeket.
Kis különc
Addig is nézzetek meg még pár szép virágzó cseresznyefás fotót Nagykörűből. A galéria az alábbi képre kattintva nyílik:
