Kevesen tudják, hogy él hazánkban egy különleges, ritka kisemlősfaj, amelyet csak két helyen lehet megtalálni a bolygónkon. Fokozottan védett, és a világon először születtek kölykei fogságban, állatkerti körülmények között. De mit is lehet tudni ezekről a különösen veszélyeztetett élőlényekről?
Fennállása óta először költöztek szöcskeegerek a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. Június elején a kutatók két pár szöcskeegeret fogtak be a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található Borsodi-Mezőségen, és szállítottak az állatkertbe, hogy ott megfigyelhessék ennek a különleges állatnak az életmódját – olvasható a nemzetipark-igazgatóság honlapján.
Mint írják, a cél – a szimpla megfigyelésen túl – egy zárthelyi populáció létrehozása, amely akár a faj megmentésének a kulcsa is lehet. A magyar szöcskeegeret (Sicista trizona) ugyanis már csak két helyen lehet megtalálni az egész Földkerekségen: Kolozsvár mellett, valamint a Borsodi-Mezőségen. E két populáció viszont alfajszinten különbözik egymástól, tehát genetikailag és rendszertanilag sem teljesen azonosak, emiatt külön nevet is kaptak: magyar szöcskeegér (Sicista trizona trizona) és erdélyi szöcskeegér (S. trizona transylvanica).
A magyar szöcskeegérnek mára csupán egyetlen populációja maradt, emiatt a faj különösen sebezhető.
Az utolsó populációt érintő negatív hatások az alfaj kipusztulásához vezethetnek.
Szerencsére a helyzet nem teljesen reménytelen, hiszen a felmérések szerint a szöcskeegér viszonylag gyakori a Borsodi-Mezőségen, ami lehetővé teszi, hogy évente néhány példányt befogjanak, és zárt helyen, ellenőrzött körülmények között megpróbálják tartani és tanulmányozni őket.
Nem valódi
A szöcskeegér tulajdonképpen nem is „valódi egér”, hanem egy nagyon ősi, a valódi egerekkel csak távoli rokonságban álló rágcsáló-szupercsalád tagja, amelyek speciális életmódot folytatnak. Viselkedésük, életmódjuk sem szokványos.
Sok rovart fogyasztanak, meglepően szelíden viselkednek, és a valódi egerekkel ellentétben nem túl szaporák, hiszen évente csak egyszer vannak kölykeik.
Ezentúl még számos egyéb, ma még nem ismert különleges tulajdonságuk is lehet. Emiatt fogságban még sehol sem tudták őket szaporodásra bírni. A kutatók, a hivatásos természetvédők és az állatkerti szakemberek előtt tehát komoly feladat áll, ha zárthelyi populációt szeretnének létrehozni.
És megszülettek
Június 21-e reggelén Pivarcsi Judit és Benyó András, az fővárosi állatkert szakemberei értesítették a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársait, a debreceni és budapesti kollégákat, hogy megtörtént a csoda, és fialt az egyik nőstény egér. Három és öt között becsülték az utódok számát, de az alom pontos méretét sokáig nem lehetett pontosan meghatározni, mert a fialást követően már nem nyúltak az egerekhez, teljes nyugalmat biztosítottak számukra.
A fészekbe csak ritkán lehetett belátni, de az egyhetes kisegereken már kivehető volt a háton végigfutó csík, ami füves élőhelyen remek álcát biztosít; 17 naposan kezdett kinyílni a szemük, nagyon gyorsan fejlődtek, így 25 naposan már elhagyták a fészket, és önállóan barangoltak a terráriumban.
Az első alomellenőrzésre július 29-én került sor, amikor is sikerült megszámolni az utódokat: öt kisegér született, akik a Macskafogó című rajzfilm rágcsálósztárjairól kapták a nevüket.
A közlemény szerint az első fogságban született szöcskeegéralom a teljes nyugalom biztosítása mellett nevelkedett fel a Fővárosi Állat- és Növénykertben.
A videó az első alomellenőrzés során készült, amikor a szakemberek kivették az állatokat a terráriumból, majd megszámolták, és lemérték az szöcskeegérkölyköket.
