Ráadásul lárváról van szó, amit azt jelenti, hogy nemcsak kóborol a területen, hanem sikeres szaporodásra is képes.
Eddig még nem láttak a Mátrai Tájegység hegylábperemi részén sisakos sáskát, hiszen itt kevés, számára megfelelő élőhely található. A faj egyébként mediterrán régióban honos homok- és szikespusztákon fordul elő, északi elterjedésének határa a Kárpát-medence – ismerteti a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a Facebook-oldalán.
Az egyed lárva állapotú, ami az egyenesszárnyúak esetében nagyon hasonlít az imágóhoz, de szárnytalan és a terjedési képessége csekély, ellentétben a kifejlett egyeddel. A sisakos sáskát egyébként nehéz észrevenni, mert
bár jókora (akár 7 cm-re is megnőhet), nagyon hasonlít a fűszálakhoz.
Nevét lándzsaszerű csápokat viselő, megnyúlt fejcsúcsáról kapta. Növényeket fogyaszt, ám a vándorsáskával ellentétben nem okoz mezőgazdasági károkat, mert a természetes gyepekben érzi jól magát. Védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
