Az ismeretlen helyek mindig is izgatták az ember fantáziáját. A civilizáció térhódításával alig akad már felderítetlen és lakatlan földterület, mégsem kell teljesen lemondanunk az érintetlen vadon élményéről, sőt, alig 40 kilométerre a fővárostól már elszigetelt partokra tehetjük a lábunkat. A közkedvelt Dunakanyarban tucatnyi sziget és zátony található, melyeken jellemzően máig a természet az úr. Mielőtt evezőt ragadnánk, érdemes egy kis kultúrtörténeti utazással kezdeni a felfedezést.
A Dunán a forrástól a deltáig 912 szigetet tartanak számon, de ez a szám a folyószabályozások előtt jóval magasabb volt, akkoriban csak a magyar szakaszon 600-nál is többről tudtak. Szigetek napjainkban is kialakulnak a Dunán, főként a folyószabályozáshoz kapcsolódó műtárgyak hatására felhalmozódó hordalék miatt, de olykor a Duna közepén is megfigyelhető új szigetek létrejötte.
Természetvédelmi jelentőségük miatt sokuk védettséget élvez. Az élővilág számára zavartalan élőhelyet biztosítanak, a folyót követő ökológiai folyosót, ahol minimális az emberi beavatkozás. A folyami zátonyok fontosak a halak ívásához és a vándormadarak pihenéséhez, míg a szigeti ártéri erdők zöld sávja számos faj számára nyújt menedéket, amelyek életterét a folyótól távolabb nagyrészt már eltüntették.
Tiltott gyümölcsök
Folyásirány szerint a Helemba-sziget őrzi a Dunakanyar bejáratát, hiszen a szlovák Burda-hegység mellett már a magyar oldalon is magaslatok közé szorul a folyó. A víz által körbeölelt földdarab csak napjainkban lakatlan, a régészek őskori telepek nyomait és egy árpád kori templom falmaradványait is feltárták itt, de a török kor előtt érseki nyaraló is állt a szigeten. Az akkori enyhe éghajlatra és jóval kiszámíthatóbb dunai vízjárásra enged következtetni, hogy a szigeten az érsek gondosan művelt őszibarackost is telepített. Arról, hogy a csábító gyümölcsökkel igencsak vigyáznia kellett a korabeli vízitúrázónak, már II. András királyi rendelete tanúskodik, amely halálbüntetés terhe mellett tiltotta a baracklopást.
Zátonyra futva
Érdemes felkapaszkodunk a turistaúton a közeli Szamár-hegyre, ahol egy római erőd falaira bukkanhatunk. A Limes-vonalba tartozó tábor a 4. században épült, délnyugati oldalán három, keleti oldalán kettő, kissé kiemelkedő tornya azonosítható. Az ókori emlékek után a kilátópontra is érdemes felmásznunk, majd háromszor megkerülnünk a Hideglelős-keresztet. A szédítő rituálé a néphagyomány szerint gyógyító erővel bír.
Ha esetleg amúgy is egészségesek lennénk, a panorámáért már mindenképp megérte feljönni, innen a Helembai- mellett a partközeli Törpe-szigetet és a Duna kellős közepén nyújtózó Helembai-zátonyt is jól szemügyre vehetjük. Ez utóbbin mindössze két fűzfa található, klasszikus „lakatlan sziget” hangulatával a kenusok kedvelt táborhelye. Arra ébredni reggel, hogy bármerre nézel, csak a ködbe vesző víz vesz körül: semmivel sem összehasonlítható érzés.
Talán kevésbé romantikus bájjal tekintett a szigetre a Jess nevű uszály legénysége. A hajó beragadt kormányművének és egy elhamarkodott manővernek köszönhetően 2019 telén futott itt zátonyra és az alacsony vízállás miatt közel két hónapot rostokolt a kavicságy fogságában.
Fantomok felett lebegve
A Dunával tovább csorogva az Ipoly torkolata mellett érjük el a Szobi-zátonyt. Könnyen előfordulhat, hogy itt éppen egy fantomsziget felett siklik a hajónk. A hajdani Szúnyog-sziget természetesen nem az Ipolyt keresztező vasúti híd 1944-es amerikai bombázása miatt tűnt el a hullámokban, az ekkor készült légifelvételen még jól látszik a sziget. Pusztulásának oka prózaibb, a kotrásos sóderbányászatban keresendő. Az egykori földdarab a fantom jelzőt annak köszönheti, hogy eltűnése után mintegy 30 évig szerepelt még a Cartographia térképein, talán a kiadó védelmére, hiszen a csak papíron létező objektum segítségével könnyedén ellenőrizhető volt, hogy ki másolja a vállalat térképeit.
Továbbevezve a bal part közelében Zebegénynél újabb szigetet találunk, amely azonban fiatal, épülő sziget, a térképek tanúsága szerint alig több 80-100 évesnél. A sziget képét a folyó mellett a hódok alakítják, komoly pusztítást végezve a part felőli oldal füzesében. A főág felől azonban idős nyárfákban gyönyörködhetünk.
A Dunakanyar indián rezervátuma
Kevesen tudják, hogy Baktay Ervin, az ismert India-kutató, amikor éppen nem Kőrösi Csoma Sándor nyomában kalandozott a Himalájában, nyaranta társaival indiánosdit játszott a Dunakanyarban. A kalandornak annyira tetszett az észak-amerikai indiánok természetközeli életmódja, hogy szabadúszó barátaival indián törzset alapítottak és egész nyáron kint táboroztak a Dunakanyarban.
E sorok írója hálát ad Istennek, hogy töretlenül él benne ma is (...), a fantáziát, játékot, önfeledt átélést kívánó kedve. A jószerencse megáldott barátokkal is, akik hasonlóan éreznek. Ez adta a gondolatot, hogy 1931-ben megalapítsam a mi „indián” táborunkat
– írja Baktay.
Az indián tábor lakói - Nyílhegy, Hörcsög, Zengő Hang, Musztang, Ülő Mókus, Szürke Sólyom és Fehér Bagoly.
Az indián tipik eleinte a zebegényi szigeten fehérlettek, de zavartalanabb helyet keresve a „törzs” később a kismarosi szigetre költözött, melyet Nagy Zoltán erdőtanácsos bocsátott a rendelkezésükre, indián rezervátumként.
A törzstagok maguk varrta színpompás ruhákat és ágyékkötőt viseltek, valódi coltokkal és Winchester-puskákkal lőttek célba, íjászversenyeket rendeztek, tarka lovakon lovagoltak, és saját készítésű indián kenukban járták a környék vízivilágát.
A második világháborút követően az erdőgazdaság sűrűn beültette a kismarosi szigetet nyárfákkal, így az többé nem volt alkalmas táborozásra, a társaság végül a Szentendrei-szigeten, Kisoroszi magasságában vert tanyát.
Paradicsomi díszletek
A kultúrtörténeti áttekintés során nem hagyhatjuk ki a Nagymaros határában nyújtózó Sólyom-szigetet sem, itt forgatták ugyanis Az Aranyember című filmet 1962-ben. Egy némafilmes és egy fekete-fehér interpretáció után ez már a harmadik próbálkozás volt a híres Jókai-regény megfilmesítésére, a film ezúttal egyértelmű sikert aratott, egyben ez lett az első magyar szélesvásznú mozi is. Bár mára a Sólyom-sziget szinte egybeolvadt a parttal és üdülők sorakoznak rajta, akkoriban még tökéletes díszletnek bizonyult a regénybeli Senki szigetéhez, a Visegrádi-hegység és a Börzsöny lankái pedig az al-dunai hagulatot erősítették a háttérben.
A Sólyom-szigettel párhuzamosan jól megfigyelhető a szigetfejlődés folyamata, a Nagymarosi-zátonynak nevezett hordalékpad az elmúlt néhány évtizedben jött létre, alig emelkedik a Duna átlagos vízszintje fölé, és egyelőre a növényzet sem igen telepedett meg rajta.
Középmagas vízállásnál csak bokáig ér itt a víz, abszurd élmény ilyenkor kiszállva a kenuból sétálni egyet a Duna közepén.
Szezonális szigetlakók
Ha folyásirányban továbbevezünk a bal part mentén, ugyancsak fiatal szigeteket találunk. A két – egyelőre névtelen – sziget kedvelt célpontja a táborozni vágyó nyaralóknak, az igazi kempingkultúra azonban átellenben, a köztudatba is jobban beépült Szentendrei-sziget csúcsán virágzik. A félvad táborhelyen bárhol felverhetjük a sátrunkat, az üzemeltetők reggelente járnak körbe beszedni a díjakat az újonnan érkezettektől. Itt igazi kultusza van a szigeten sátrazásnak. Régebben jellemző volt, hogy sokan kiköltöztek a teljes nyárra, hatalmas lakósátorral vagy éppen lakókocsival növelve a komfortot. Az is előfordult, hogy kenuval átkelve a Dunán, majd Kismaroson vagy Verőcén vasútra ülve a szigetről jártak be reggelente dolgozni.
A Szentendrei-szigetet nem sorolhatjuk a lakatlan szigetek közé, a Vác északi határában található Kompkötő-szigetet viszont annál inkább. A nyugalom itt kézzel fogható, halászó szürkegémek, csillogó jégmadarak és fáradhatatlan hódok birodalma ez.
- Amennyiben megfelelő vízi jártassággal rendelkezünk, a folyami szigetek felfedezése vízi sporteszközökkel a legegyszerűbb. Számos helyen bérelhetünk kenut vagy kajakot a Dunakanyarban. Az Esztergom–Vác szakasz egy nap alatt is leevezhető, de táborozással kiegészítve kiváló program lehet egy teljes hétvégére is.
- A zátonyok többsége a nagymarosi vízmércénél mért nagyjából 150 cm-es vagy alacsonyabb vízállás alatt bukkan a víz fölé, a szigetek partjai is ekkor élvezhetőek igazán. Az aktuális vízállást könnyedén ellenőrizhetük a hydroinfo.hu weboldalon.
- Ha szeretnénk szárazon megúszni, a Szentendrei-sziget csúcsa Kisoroszi felől egy rövid sétával is elérhető.
