Ősz végefelé kezdenek megjelenni a késői laskagombák, amelyek nemcsak mutatósak, de finomak is.
A laskákra az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság hívta fel a figyelmet a Facebook-oldalán. A gomba elhalt fatörzseken nő, tönkje féloldalas, kalapja 5-15 cm átmérőjű, szürkéslila vagy krémszínű, kagyló alakú. Lemezei fehéresek vagy sárgásak. Csoportosan jelenik meg.
Késő ősszel jelenik meg, és egészen tavaszig lehet vele találkozni. Fiatal korában a húsa még fehér, rugalmas, később keményebb, akkor már nem annyira ízletes. Egyébként pörköltet, ragut érdemes készíteni belőle. A késői laskagombát termesztik, a piacokon is megtaláljuk.
A gombának gyógyhatásai is vannak, jót tesz az ízületeknek, porcoknak, segít a magas koleszterinszinten és a keringési megbetegedések kezelésére is alkalmazzák a benne található lovastatint. Állítólag olyan kísérletek is léteznek, melyek szerint a késői laskagomba egyes emlő- és vastagbélrák sejtek működését gátolja.
Ha gombászni indulsz az erdőbe, ne feledd, hogy egy ember maximum 2 kg-ot vihet haza egy nap, a védett területeken pedig engedélyhez kötött a gombagyűjtés. A zsákmányt ne felejtsd el megmutatni gombaszakellenőrnek.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
