A népi megfigyelés szerint Kisboldogasszony napján, azaz szeptember 8-án hagyják el az országot a fecskék.
A madarak augusztus második felében már gyülekeznek, és mostanában indulnak el Afrikába, hogy ott töltsék a telet. A vonulás erőt próbáló feladat: bár a fecskék hosszú szárnya és erős mellizomzata idomult ehhez az életmódhoz, így is meg kell küzdeniük útjuk során az elemekkel, vagyis a klímaváltozás hatására megváltozó széljárással és az egyre szélesedő sivataggal. Arról nem is beszélve, hogy túl kell élniük a ragadozókat, és az embereket, akik bizonyos orszálgokban vadásszák őket. A fecskék útközben csak ritkán szállnak le a földre és repülő rovarokkal táplálkoznak. Főleg nappal repülnek, de a Földközi-tenger és a Szahara fölött éjszaka is.
A fecskék Magyarországon védettek. Régebben szent madárként tisztelték őket, ma azonban sok helyen nem örülnek nekik, mert hangosak és „szemetelnek” – írja az MME a honlapján, kifejtve, hogy a háztáji állattartás visszaszorulása, az utak, az udvarok lebetonozása, a vegyszeres rovarirtás, illetve a klímaváltozás veszélyezteti őket. Segíteni úgy tudunk nekik, ha sárgyűjtő helyeket alakítunk ki, műfészkeket helyezünk ki, illetve ha védjük a pihenő- és táplálkozóhelyeiket. A Mentsük meg a fecskéket! Facebook-csoportban további sok hasznos infót, képet osztanak meg a fecskebarátok.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
