Megnéztük, hogy miként zajlik egy ingyenes gombabevizsgálás egy forgalmas budai piacon. Elképesztő gombák, spontán barátkozás, a nap végére pedig tizenöt zsáknyi összegyűlt hulladék.
A csapadékos ősz kedvezett a gombáknak és ez rengeteg profi és amatőr gyűjtőt vonzott a természetbe. Sajnos a mai napig gyakoriak a mérgezések, pedig országszerte ingyenes ellenőrzések várják a gombászokat. Ez a közel 660 főből álló hálózat már több mint ötven éve elérhető Magyarországon, és ezzel a régióban egyedülállóak vagyunk, ezért is fontos, hogy használjuk és éljünk ezzel a remek lehetőséggel.
Megtalálni meglehetősen egyszerű a hozzánk legközelebb eső szakellenőröket, többek között a Fortissima Fungus oldal térképes adatbázisa nyújt ebben nagy segítséget.
Ebben az adatbázisban találtunk rá Makay Attila szakellenőrre is, aki a Fény utcai piacon végez ingyenes ellenőrzést heti három napon (hétfőn, pénteken és szombaton) reggel kilenctől délután öt óráig. Mi egy napsütötte október végi hétfőn kerestük fel a délutáni zárás környékén, és viszonylag könnyen megtaláltuk, mert az eligazító táblák mellett egy hosszú sor is jelezte Attila tevékenységét.
A hangulat egy baráti klubdélutánra hasonlított, a szedett gombákkal sorban ácsorgók kedélyesen beszélgettek egymással, volt köztük felkészült profi és teljesen amatőr is, aki a kertjében talált – számára teljesen ismeretlen - gombát hozta bevizsgáltatni. Az oldott hangulat egyedül Attilán nem látszott, ami nem is csoda, hiszen elképesztő felelősséggel jár a munkája, gyakorlatilag futószalagon borították elé a kisebb-nagyobb kupacokat, amiket elképesztő rutinnal és gyorsasággal szelektált.
Feltűnő volt, hogy a bevizsgálásra hozott gombák nagy része a kukában kötött ki, ám arra kérdésre, hogy ennyi mérgezőt hoztak-e, azt a választ kaptuk, hogy nem, az esetek többségében a nem megfelelő szállítás a ludas.
„Sajnos sokan nejlonzacskókba csomagolva vagy műanyag dobozban hoznak gombát, pedig ilyenkor hőt termel és gyakorlatilag elrohasztja saját magát, így még a fogyaszthatót is ki kell dobni” – árulta el Attila fel sem nézve a munkájából, de azért még hozzátette tanácsként, hogy a legjobbat akkor tesszük, ha a fajokat elkülönítve gyűjtjük, lehetőleg papírzacskókba vagy kosárba, így a berohadás mellett elkerülhetjük azt is, hogy egy mérgező faj miatt kelljen a vele érintkező többi gombát kidobni.
Bár gyorsan haladt a sor, mégsem akart fogyni az újonnan érkezők miatt. Kedélyes beszélgetések és tapasztalatcserék helyszíne lett a piac
Bár Attila megállás nélkül dolgozott, és a sor gyorsan haladt, mégsem akart fogyni, mert folyamatosan érkeztek vizsgálatra még öt óra környékén is, ezért időnként tett egy-két erőtlen kísérletet arra, hogy megkérje a sor végén állókat, már ne engedjenek újakat beállni, mert nem lesz ideje ellenőrizni azokat.
Becsületére legyen mondva, hogy végül senkit sem küldött el, így bőven öt után végzett az utolsó kupaccal, pedig elmondása szerint még ebédelni sem volt ideje, és egy egyetemistáknak tartandó előadásra kellett átrohannia Buda másik felére.
Ezt hallva egy sorban álló hölgy felajánlotta, hogy átviszi, amit Attila örömmel el is fogadott, majd az adminisztrációt követve elsiettek. A hétfői nap egyenlege jó pár elégedett, és rengeteg tanáccsal ellátott gombász, és tizenöt zsáknyi kidobásra ítélt gomba a Fény utcai piacon.
Minden egyes bevizsgálást pontosan kell adminisztrálni
A dolog komolyságát jelzi, hogy minden vizsgálatra érkezőnek regisztrálnia kell egy adatlapon, hogy nyoma maradjon az ellenőrzésnek, amelyért Attila vállal felelősséget. A bevizsgálásra hozott gombák mennyiségét pedig jól jelzi Attila egy FB-on megosztott fotója, amelyen az október hónapot összesíti. E szerint összesen 966 fő érkezett bevizsgálásra a piacra, mintegy 690 kilónyi gombával. Ebből végül 320 kg bizonyult ehetőnek és közel 120 kg volt mérgező, a rettegett gyilkos galócából pedig 52 db érkezett. Ezek ismeretében reméljük, hogy aki eddig kételkedett a rendszer hatékonyságában, ezentúl nem fogyaszt úgy saját szedésű gombát, hogy nem vizsgáltatta be egy szakellenőrrel.
Egy oldal gombászoktól gombászoknak
És ha már szakellenőrökről van szó, megkerestük a korábban is emlegetett Fortissima Fungus oldal egyik alapítóját, dr. Borostyán Tímeát, aki nem mellesleg felsőfokú gombaismereti végzettséggel rendelkező szakellenőr.
Egy fenyőtoboz mint gombabölcső
T.M.: Honnan jött az ötlet, hogy egy gombáknak szentelt oldalt hozzatok létre?
B.T.: A FortissimaFungust azért hoztuk létre, hogy legyen egy platform, ami a gombáké, amin naprakész adatok alapján bárki megtalálhatja azt a szakellenőrt, aki megnézi a kosarát, így nem kerül veszélybe. A szakellenőröket a Pest Vármegyei Kormányhivatal tartja nyilván, de legkönnyebben talán a FortissimaFungus térképes gombaszakellenőr keresőjével lehet szakellenőrt találni a közelünkben, mivel a szakellenőrök jelzései alapján folyamatosan frissítjük az elérhetőségeiket.
A honlapra igyekszünk minél több fajt feltölteni, hogy egy jól és könnyen kereshető adatbázis is a gombászok rendelkezésére álljon. Ez lassú folyamat, de bízom benne, hogy a végén mindenki számára hasznos segítséget fog nyújtani, a visszajelzések már most is pozitívak, pedig még mindig csak az elején vagyunk az útnak.
T.M.: Hány éve vagy gombaszakellenőr, és miként kezdődött nálad ez a gombamánia, illetve mivel foglalkozol "főállásban"?
B.T.: 2017-ben végeztem el a szakellenőri tanfolyamot, 2018 óta vagyok regisztrált szakellenőr, 2021 óta van felsőfokú gombaismereti végzettségem, de a gombák iránti szerelem már óvodás koromban kezdődött, amikor a nagyszüleimmel gyakran jártam a zalai erdőket. A nagyszülők természetesen csak pár fajt ismertek biztosan, és csak azokat gyűjtötték. Engem a konyhai felhasználáson túl a szakellenőr-tanfolyamon magával ragadott a gombák különös világa, szeretném minél jobban megismerni őket, azon túl, hogy flow-élményt jelent minden gombászat. A foglalkozásom ügyvéd, a mindennapi stressz levezetésére nincs jobb, mint az erdőben kódorogni és keresni a gombákat, teljesen kikapcsol.
Tímeának már gyerekkori szerelem a gombászás
T.M.: Azt lehet tudni, hogy jelenleg hány gomba-szakellenőr dolgozik Magyarországon, hol lehet őket megtalálni, és ez a régió többi országához képest milyennek számít?
B.T.: Az elmúlt években rendkívüli népszerűségnek kezd örvendeni a gombászat, főleg a főváros környéki erdőkben. A szomszédos országokhoz képest, ahol nincsenek szakellenőrök, nálunk jól kiépült hálózat jött létre, ma már kb. 660 regisztrált gombaszakellenőr áll rendelkezésre az ország szinte minden pontján, akihez elvihetjük megmutatni a gyűjtött gombákat. A szakellenőrök általában ingyenesen vagy 1-2 ezer forintért, esetleg csokiért, gyümölcsért cserébe végzik a gombavizsgálatot, hatalmas felelősség mellett, hiszen akár szabadságvesztéssel járó büntetést kockáztatnak, ha tévednek. Fontosnak tartom, hogy gyűjtögető túrák közül is csak olyanra jelentkezzünk, amit szakellenőr tart, ne dőljünk be hangzatos szövegeknek, púpos kosárfotók mellett, mert az életünket kockáztathatjuk.
Idén megszaporodtak a mérgezések, aminek az egyszerű oka, hogy az elmúlt években a súlyos aszályos időszakok miatt gombaínség volt az országban, az őszi szezonban kopogtak az erdők az ürességtől.
Idén extrém mennyiségű csapadék hullott, ami a nyugati országokban súlyos áradásokat okozott, ez a mennyiségű csapadék feltöltötte a ropogósra száradt talajt, és a még el nem pusztult micéliumok újra tudtak termőtestet képezni. A gombák visszatértek az erdőkbe, így az idei évben többen hoztak gombát vizsgálatra is, de többen döntöttek úgy, hogy inkább kockáztatnak és vizsgálat nélkül fogyasztják el, amit szedtek.
Az igazán profik fajonként elkülönítve, és kosárban viszik ellenőrzésre a gombákat
T.M.: Ilyenkor ősszel milyen gombákat hoznak leggyakrabban ellenőrzésre?
B.T.: A gombavizsgálatra változatos kosarakat hoznak. Akik nem először jönnek, már fajonként elkülönítve, tisztán, jól szellőző kosárba gyűjtik a gombákat, az ismeretleneket lehetőleg papírzacskóban elkülönítve, ugyanis ha halálosan mérgező faj kerül a kosárba, az egész tételt ki kell dobni. A gombákat egyesével vizsgálja át a szakellenőr, közben ismerteti a fajokat, hogy legközelebb mérgező vagy nem ehető gomba ne kerüljön a kosárba.
T.M.: Milyen mérgező gombákat találkoztok a leggyakrabban, és ezek közül melyek a legveszélyesebb fajok?
B.T.: Magyarországon a legtöbb gombamérgezést a világító tölcsérgomba és a nagy döggomba okozza, mindkettőt tömegesen tévesztik, előzőt a rókagombákkal, utóbbit a májusi pereszkével, dacára, hogy őszi faj, de szokták óriás tölcsérgombának, szürke tölcsérgombának is nézni. Mindkét gomba hányással, hasmenéssel, görcsökkel járó mérgezést okoz, mely tünetek általában néhány órán belül jelentkeznek.
A legnagyobb veszélyt a halálosan mérgező gombák jelentik, mint a gyilkos galóca, fehér galóca, fenyves sisakgomba és a kistermetű őzlábgomba fajok, esetükben súlyos orvosi beavatkozások szükségesek a beteg életének megmentéséhez, többek között akár a máj átültetése.
Ha a kosár halálosan mérgező fajt tartalmaz, annak teljes tartalmát meg kell semmisíteni, mivel akár egy letört lemezdarabka, ami az ehető gomba lemezei közé kerül, végzetes lehet. Egyetlen gyilkos galóca termőteste több ember halálát okozhatja.
Gyilkos galóca
Fontos lenne, hogy legalább ezt az egy gombát felismerjék az emberek, és ne a piros színű, fehér pettyes „mesegombát”, a légyölő galócát azonosítsák ezzel a fajjal. Sajnos nemrég ismét gyilkosgalóca-mérgezés történt az országban, ha jól tudom, más által szedett, be nem vizsgált gombát fogyasztott a túlélő. A mérgezésről szóló cikkek többsége a légyölő galóca képét választotta a bejegyzéshez, talán egyetlen újságban szerepelt helyesen a gyilkos galóca.
A gyilkos galóca kalapja olivzöld, fehér lemezei, fehér gallérja és fehér bocskora van, tönkje kígyóbőrmintás. Figyelnünk kell arra is, hogy a gyilkos galóca ún. galócatojásból fejlődik ki, ami teljesen úgy néz ki, mint egy pöfeteg. Ha kettévágjuk, megfigyelhetjük a gomba sziluettjét a tojásban. Ehhez azonban éles szem kell, ezért fontos, hogy minden esetben vizsgáltassuk be a gyűjtött gombákat!
A gombamérgezések változatosak, vannak pl. orellanin, koprin, pszilocibin vagy akár muszkarin típusú mérgezések, gomba által kiváltott antitest- antigén reakció, de a nem megfelelő állapotú gomba (túl öreg, túl régóta tárolt vagy fertőzött termőtestek) elfogyasztása is nagyszámú rosszullétet okozhat.
Fontos, hogy csak fiatal, egészséges termőtesteket gyűjtsünk, és minél hamarabb, lehetőleg a gombavizsgálat után azonnal készítsük el őket, a szakellenőr által elmondottak figyelembevételével.
A feltételesen fogyasztható gombák esetén fontos betartani a rájuk vonatkozó szabályokat: egyes fajoknak csak a kalapja ehető, mások legalább 20 perc hőkezelést igényelnek, a fenyőtinóruknak például le kell húzni a kalapbőrét. A szakellenőr tájékoztatni fog az adott fajra vonatkozó minden fontos információról.
Egy lelkes gombász számára a rossz idő csupán kihívás, de nem akadály
T.M.: Ha valaki már profi gombász, vagy csak most kap kedvet a dologhoz, akkor biztosan szívesen csatlakozna egy közösséghez is. Szerveztek ilyen programokat is?
B.T.: Igen, szervezünk gombaismereti túrákat, táborokat, és a gombát picit másként bemutató eseményeket is: szeretnénk festeni gombákkal, megtanulni a gombaoltás csínját-bínját, de jövőre szeretnénk közösen megtanulni gombatéglát is készíteni. A legnagyobb sikerélményt számomra a pozitív visszajelzések jelentik, azok a levelek, amikben arról írnak a résztvevők, hogy a gombászat élménye elkapta őket és szeretnének többet megtudni róluk, akár a szakellenőr-tanfolyamra is jelentkeznek. A gombák a legkevésbé feltérképezett területe az élővilágnak, rengeteg meglepetést rejtenek, nagyon izgalmas figyelni őket. A gombászat közös kincskereső játék, ami újra gyerekké tesz mindenkit, aki a földre hemperedik.
