Instant természetélmények Budapesten – Még öt szuper park lazuláshoz

1. Európa Liget, I. kerület

Talán nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy a város egyik legeldugottabb kis parkja található a Budai Vár alatt, a Bécsi kapunál. Aki egy csendes, kedves helyet keres elmélkedésre vagy kutyasétáltatásra, annak remek célpont lehet az Európa Liget. Különlegessége, hogy Budapest fennállásának 100. évfordulóján, 1972-ben nyitották meg, amikor harminc európai főváros vezetőjével közös kongresszust is tartottak. A vezetők ekkor saját kezűleg elültették el a hazájukban jellemzően előforduló fafaj egy példányát a parkban. Előttük egy mészkőlapot helyeztek el az adott város nevével.

A parkkal ezután hosszú évekig nem törődött senki, így már igencsak romos állapotban volt, amikor 2017-ben nekiálltak a felújításának. Azóta a sportpályára elektromos beléptetőrendszeren keresztül lehet bejutni, és a használatához előzetes regisztráció szükséges. A pálya egyébként gumiburkolatot kapott, lett új focikapu és kosárlabdapalánk, kicserélték a kerítést. Létrehoztak egy kültéri fitneszparkot is. Az ötven évvel ezelőtt ültetett fák egy része nem bírta a magyarországi klímát, így idén néhányat kivágtak közülük. A Főkert azonban azt ígérte, a helyükre újakat ültetnek.

2. Feneketlen tó, XI. kerület

Egy régi klasszikus.

Már a neve is rejtélyes, főképp, hogy valójában nem több, mint átlagosan 4-5 méter mély. Egy, a 60-as években megjelent újságcikk szerint a második világháború alatt még tankok is elsüllyedtek benne, mendemondák övezik a keletkezésének történetét, és egy ideig elátkozottnak tartották, mert állítólag több hulla is előkerült belőle.

Akárhogy is, de a Feneketlen-tó és környéke napjainkra népszerű pihenőhellyé nőtte ki magát, a partján nemcsak heverészni vagy futni lehet, de éttermet és bárt is találunk, na meg sakkozókat és szobrokat. Ezek az 1980-as években már itt voltak: ilyen többek között Kosztolányi Dezső bronzszobra vagy a híres kőmaci, a gyerekek kedvence.

Az 1700-as éveket megelőzően mocsaras terület húzódott a tó helyén. A 18. század második felében agyagot kezdtek itt bányászni, így keletkezett a tó is, amikor egy gödör mélyítése során vízfolyásra bukkantak. Miután a téglagyár 1889-ben bezárt, a mélyedés feltölődött talajvízzel. A park kialakítására 1958 és 60 között került sor, javarészt társadalmi munkában. Egy ideig horgászni is lehetett benne, ez 2010 óta tilos.

3. Vizafogó park, XIII. kerület

A város egyik legmodernebb parkját – amit klímavédelmi és fenntarthatósági szempontokat szem előtt tartva alakítottak ki –, 2022 márciusában adták át a 13. kerületben, a Vizafogó lakótelep mellett. A 9290 négyzetméteres területet eredetileg be akarták építeni, de 2020-ban mégis inkább közparkká minősítették át. Elültettek 59 fát, mintegy húszezer egyéb növényt, pihenőpadokat, nyugágyakat, kültéri fitneszeszközöket helyeztek el, de található itt pingpongasztal, csocsó, ivókutak, kerékpártámaszok, és persze, futni is lehet.

Úgynevezett „okos élménytérként” alakították ki, ami annyit jelent, hogy a padoknál lehet tabletet vagy mobilt tölteni, és modern digitális eszközök felügyelik a teret. Az öntözést automata esőérzékelős rendszerek biztosítják, illetve fúrt talajvízkútból megy, a LED-es lámpatestek kisebb forgalmú időszakokban csökkent fényerővel működnek, van WIFI, az oszlopokra pedig hangszórókat szereltek. A park közepén egy dísztó található.

4. Orczy-kert, VIII. kerület

26 hektáron vár az Üllői út mellett a sétautakkal szabdalt Orczy-park, ahol foci-, futó-, kosárlabdapályát és egy nagy tavat találsz. Amikor Orczy Lőrinc megvásárolta 1783-ban, vadászterületként kívánta hasznosítani, ám fiának köszönhetően kicsivel ezután szentimentális kert lett műromokkal, barlangokkal és hidacskákkal. A 19. század elején annyira divatosnak számított, hogy még az uralkodók kíváncsiságát is felkeltette, járt itt I. Ferenc császár, I. Sándor orosz cár és III. Frigyes Vilmos porosz király.

1830 és 1836 között itt épült meg a Ludovika Akadémia, amit később az Osztrák Katonai Kincstár helyőrségi kórházként használt. Ekkoriban a kert látogatható volt a nagyközönség számára is. 1867 után hanyatlásnak indult, a parkba még egy cirkusz is beköltözött. Kaotikus évek következtek, a második világháború után még

A parkot először 2010-re újították fel. 2012 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez tartozik. 2012 és 2018 között újabb rekonstrukció következett, ennek köszönhetően nőtt a zöldfelület.

5. Népsziget, IV. és XIII. kerület

Bár valamelyest kilóg a felsorolásunkból, mert a szó szoros értelmében parknak nem nevezhető, mégis tud mindent, amit egy hagyományos értelemben vett park, meg még talán egy kicsit többet is. Legészakibb budapesti szigetünk, amit Szúnyog-szigetnek is neveznek, csak az utóbbi években kezdi visszanyerni a becsületét, mára azonban a kiülős helyeknek köszönhetően a fiatalok kedvelt chillezős helyévé nőtte ki magát.

A Népsziget történetével is regényeket lehetne megtölteni. A 19. század végén például iparterületként funkcionált, itt volt a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár és a Pest-Fiumei Hajógyár, később, a két világháború között egy részét szabadstrandként használták, kajak- és kenuszakosztályok vették birtokba, területén céges üdülők létesültek.

Az 1928-as olimpia megrendezésére Budapest is pályázott, így ekkoriban több beruházásba is belefogtak az 50 hektáros félszigeten. A rendszerváltás után vált egyre lepukkantabbá, a legtöbben inkább elkerülték, ám lovarda, kutyaiskola, hajléktalanszálló és kecskefarm azért létesült a helyszínen. Nagyjából a 2010-es években kezdték újra felfedezni a budapestiek a Népszigetet, de arra kevesen figyelnek fel, hogy nemcsak enni-inni-beszélgetni, de az ártéri erdőben vadregényes környezetben sétálni is lehet.