Ismerd meg a Tisza-tó legújabb attrakcióját!

Tiszafüredi lakosként már épp ideje volt, hogy magam is ellátogassak a 2024. tavaszán megnyitott Kérész Öko- és Aktív Turisztikai Központba, amely a Tisza-tó egyik legújabb attrakciója.

Bevallom, van is némi ismeretségem a központ egyik dolgozójával, hiszen bár Tiszafüredet a Tisza-tó fővárosának szokták hívni, semmiképp sem egy metropolisz, így a hasonló érdeklődésűek előbb-utóbb összetalálkoznak. Engem a természet és a Tisza-tó szeretete, valamint a természetfotózás köt össze a Kérész Központ egyik szakvezetőjével, Sztricskó Tamással, akinek elhivatottsága számomra nem volt kérdés, és ugyanezt tapasztaltam a központ másik két szakmai vezetőjéről, Kun Tamásról és Soós Gergőről is. Ők hárman vezettek körbe minket a sok-sok érdekességet tartogató új épületben.

Valóban öko és aktív

Apropó, mielőtt belemerülnénk a Tisza-tó rejtelmeibe, érdemes tudni, hogy a Füredi-Holt-Tisza partján található Kérész nem csak nevében öko. Valóban egy környezetbarát és önfenntartó épületbe érkezik a látogató, amely a maga által termelt energiát használja a tetőn található napelemek segítségével, az épület hűtés-fűtését pedig talajszondás hőszivattyú biztosítja.

Például a Kérészen kívül szervezett túrákat is zömében emberhajtású járművekkel lehet megtenni, amelyeket akár bérelni is lehet a központtól. A kajak és kenu mellet az egyre népszerűbb SUP-ot, és ennek egy még kevésbé ismert, lépegetős SUP változatát is kipróbálhatjuk. Sőt, még vízibiciklizhetünk is, no de nem úgy, ahogy azt gondolnánk, ezek ugyanis nem strandolós járgányok, hanem igazi biciklik! Ezekre mi is felpattantunk a központ bejárása után, hogy egy kellemes kört tegyünk a Füredi-Holtágon

A Kérész parkolójában lehetőség van elektromos autó vagy bicikli töltésére is, a központ stégjére pedig bárki kiköthet, vagy akár vízre is szállhat onnan, ha saját vízi járgánnyal rendelkezik. Ha pedig elfáradtál felfrissítheted magad a büfében például egy fincsi limonádéval.

Tehát az épület, a stég és a benne lévő büfé szabadon látogatható a nyitvatartási időben, ha pedig szeretnénk a Tisza-tóról és élővilágáról még többet megtudni, akkor érdemes jegyet váltani a recepción az emeleten kialakított interaktív bemutató tér bebarangolásához.

Az ismeretterjesztő túra mindenki számára vezetett, így a mi kis csapatunk is a már említett három szakember kíséretében lépcsőzött fel az emeletre. Először egy 20 perces filmet néztünk meg a Babzsák moziban, amelyben a Tisza-tó és a közeli Hortobágy látnivalóiból kaptunk ízelítőt.

Ezután a KÉR-ÉSZ-TÉR-be invitáltak minket, ahol azok is garantáltan meg fogják jegyezni, hogy a Tisza-tó valójában egy mesterségesen kialakított tó, akik eddig teljes homályban éltek ez ügyben. Ebben nagy segítség az a játék is, amelyben a látogatókból zsilipmesterek lesznek, és öt, talajba helyezett gombra állva zárhatjuk, illetve lelépve róluk nyithatjuk a zsilipeket.

A zsilipeket a valóságban az öblítőcsatornákban helyezték el, a legnagyobb zsilip, azaz a tó vízszintjének legfontosabb szabályozója pedig a kiskörei vízlépcső, ami a Tisza-tó szíve-lelke. A játékban ez utóbbi zsilip helyettesítőjére hárul a legtöbb munka, a többieknek meg nagyon kell figyelnie a falra vetített képet, amin a vízszint változása mellett azt is láthatjuk, kinek mikor kell a gombra szökkennie, vagy lepattannia róla. Ha jól végeztük a munkát, akkor tapsvihar a jutalmunk, de ha netán elaludt valamelyik zsilipelő, akkor bizony hangos kacagást kapunk.

A Tisza-tó születése

Ha a zsilipes játéknál tartunk, akkor már túl vagyunk a történeti áttekintésen, amelyből kiderül, hogy milyen előzmények miatt vált szükségessé a tó kialakítása. Egészen a honfoglalás koráig repít vissza minket vezetőnk, aki egy pocsolyatérképet is mutat nekünk a Kárpát-medencéről, amelyen láthatjuk, mekkora területet borított be a víz egykor: szinte az egész Alföld vízben állt. Aztán jött a reformkor, amikor úgy gondolták, hogy több hely kéne szántóknak és gabona termesztésének, ezért megkezdődött az Alföld lecsapolása, és a Tisza kanyarulatainak levágása.

Természetesen a történetből nem maradhat ki Széchenyi István, akinek neve összeforrt a Tisza szabályozásával, de hogy miképp került a képbe egy velencei királyi építési főigazgató, azt is elmeséli nekünk Kun Tamás, aki egyébként a központ kulturális programjaiért is felelős.

Ma már persze tudjuk, hogy a Tisza szabályozása egy elhibázott koncepció volt, amelynek eredménye egy szép lassan kiszáradó Alföld, és a komolyabb árvizek sem kímélték a Tisza mentét.

Az 1930-as években különösen sok volt az aszályos év, így egy öntözőrendszer gondolata bontakozott ki, ami az évtized végére meg is valósult. Így született meg hazánk egyetlen függő csatornahídja is, ebbe emelik ki Ganz szivattyúk segítségével a Tisza vizét a Tiszafüred melletti Tiszaörvénynél, hogy aztán főcsatornákon és mellékcsatornákon keresztül jusson el az öntözendő földekre. A mai napig működő Horthy-csatornának is nevezett látványosságot szintén érdemes megnézni, egyébként a Kérész is szervez olyan „vízibiciklis” túrát, amely a szivattyútelepig vezet, így élőben is meg lehet ismerkedni vele.

Aztán az 1960-as évek végén megkezdték a Kiskörei Vízerőmű építését a duzzasztó gáttal, hogy a tiszai áradásokat jobban kordában tudják tartani, illetve a tározó kialakításával az Alföld vízellátását is szerették volna hatékonyabbá tenni. A Kiskörei víztározó létrehozásának folyamata 1978-ban fejeződött be a duzzasztás második szakaszával.

Hogy egy átlagember is jobban meg tudja érteni a víz formáló hatását, illetve hogy mi történik a vízzel, ha az ember belenyúl és átalakítja a tájat, azt egy digitális terepasztalon, vagy inkább azt mondanám, hogy egy homokozóban szemléltetik számunkra. Sőt, mi magunk is kipróbálhatjuk, a homokba szabadon alakíthatunk ki kanyargós folyómedreket, építhetünk gátakat és megfigyelhetjük, hogy mi történik a vízzel, ha levágunk egy kanyarulatot.

Ez a terepasztal egyébként alkalmas arra is, hogy a segítségével egy 40-45 perces földrajzórát is szemléletesen meg lehessen tartani, amelyben különböző vízképződési jelenségeket lehet megismertetni a diákokkal. Ráadásul a nagyon messze lévő iskolák interneten is bekapcsolódhatnak, és kamerán keresztül követhetik az órát.

Az ember alkotta paradicsom

A kiskörei duzzasztó megépítése után a praktikus célok mellett az elárasztott területen megszületett egy új vizes élőhely.

Hogy milyen jellemző madarakkal találkozhatunk a tavon, azt az ablakok mellé kihelyezett ismertetőkön nézhetjük meg, de akár élőben is megleshetjük őket az itt sorakozó spektívek segítségével.

Ha szerencsénk van, láthatunk például nagy kócsagot, szürke gémet, bakcsót is, de ha épp egy sincs a láthatáron, akkor is érdemes fürkészni a tájat, mert a központ dolgozói a szemközti nádasban elrejtett néhányat ezeknek a madaraknak a másából. Ezúttal mi is csak ezeket a papírmadarakat láttuk szemközt, viszont egy fészkét építő szárcsát élőben is megleshettünk, amelyik már tavaly is itt költött a központ melletti nádasban.

A Tisza-tó szépségei mellett az egyik bemutató helyszínen a Tiszára leselkedő veszélyekkel is megismerkedhetünk. Már a folyószabályozás is egy nagy pofon volt, manapság pedig a rengeteg szemét mellett a nem őshonos fajok megjelenése és elszaporodása okoz súlyos károkat a helyi ökoszisztémában. Az invazív gyalogakác például a cserjeszint legalább 95%-át kitölti, a víz alatt pedig többek közt törpeharcsák, ezüstkárászok szorítják ki az őshonos fajokat, de a cifrarák, és a nagyon látványos amuri kagyló sem idevalósi.

Az iparban és mezőgazdaságban használt vegyszerek is károsítják a Tisza vizét és élővilágát, a bemutató térben pedig több helyszínen is találkozhatunk a 2000-es évek elején történt tiszai cianidszennyezés történetével és következményeivel. Az ökológiai katasztrófát végül a Tisza-tó segítségével sikerült enyhíteni, de hogy hogyan, az is kiderül ha ellátogattok a Kérészbe.

Kísérőink a végére hagyták a KÉR-ÉSZ-TÉR egyik legizgalmasabb részét, ahol a plafonról lelógatott függőfotelekbe huppanva egy csodálatos világba cseppenhetünk. Természetesen nem maradhat ki a bemutatásból az épület névadója, a kérész sem, pontosabban a tiszavirágot ismerhetjük meg ebben a sarokban. A fotelekben VR szemüvegeket kapunk és egy 360 fokos filmen pillanthatunk bele a kérészek életébe, a víz alatti szakasztól a tiszavirágzásig. A négy és fél perces film közben a függőfotelek segítségével minden irányban nézelődhetünk, de csak óvatosan pörögjünk, nehogy beleszédüljünk a látványba.

A makrovilág csodái

A virtuális kaland után Soós Gergő vezetésével átsétáltunk a Természetbúvár laborba, ahol mikroszkópok segítségével a Tisza-tó élővilágát egészen közelről ismerhetjük meg. A szitakötők, lepkék, pókok apró részletei számos meglepetést tartogatnak, Gergő, aki korábban is környezeti nevelőként dolgozott, rengeteg érdekességet mesél el felépítésükről és életmódjukról. Itt lehetőség van olyan élőlényeket is megcsodálni, amelyek a víz alatt élnek, és vagy ezért nem látjuk őket, vagy azért, mert annyira aprók. Ez a világ egyébként sokkal színesebb és fajgazdagabb, mint amit a felszínen láthatunk.

Bár mi most csak konzervált egyedeket néztünk meg, élő mintát is szoktak vizsgálni. Vegetációs időszakban Gergő csak kisétál az épület mellé, és a résztvevőkkel együtt hálókkal szednek össze mindenféle kis lényt a hínárnövényzetből. Természetesen az ismeretterjesztő vizsgálgatás után minden kis apróság visszakerül az élőhelyére.

Ha már jártál a Tisza-tónál, biztosan hallottál már a sulyomról, amellyel nem jó túl közeli kapcsolatba kerülni. Ha eddig nem vetted ezt komolyan, akkor most a mikroszkóp segítségével meggyőződhetsz róla, miért nem volna jó belelépni egybe. Még én is, aki rengetegszer láttam és fogtam a kezembe sulyomnak a termését, meglepődtem azon, amit a mikroszkóp mutatott.

Gyerekcsoportoknak lehetőség van kérni az Állati nyomozás játékot is a Természetbúvár laborban. Ez egy olyan program, amely során rávezető feladatokkal és a mikroszkóp által felnagyított kép alapján kell kitalálni, hogy mi is van a mikroszkóp alatt.

Biciklizés a vízen

Miután alaposan kiokosodtunk az épületben, lesétáltunk a partra, és nyeregbe pattantunk, hogy élőben is körbenézzünk a holtágon. Jómagam imádok a vízen lenni, legyen az csónak, kajak vagy kenu, de még olyan járgányt nem próbáltam, amely nem a karomat dolgoztatja meg. A Schiller waterbike viszont tökéletes arra, hogy az alsó végtagokat is megmozgassuk, miközben csodákat láthatunk.

Bár apró termetemnek köszönhetően a lábaim épphogy elérték a pedált, de még így is hatalmas élmény volt ezzel az érdekes eszközzel bejárni azokat a részeket, amiket magam már annyira jól ismerek. A kajakhoz szokott testemnek először bizonytalannak tűnt ilyen magasan ülni, de hamar ráéreztem, hogy nincs mitől tartani, a hidroplánokra jellemző két nagy úszótalp nagyon stabilan tartja a bringát, manőverezésnél és hullámoknál sem kell tartani attól, hogy beleborulunk a vízbe.

A könnyed tekerés után visszatértünk a központba, ahol még falatoztunk kicsit és ittunk a finom limonádéból a Kérész Büfében, majd élményekkel telve búcsúztunk vendéglátóinktól.

A négyévszakos Kérész Központ ideális alternatíva arra, hogy a szezonon kívül, rossz idő esetén vagy akár a nyári kánikulában egy hűsítő és izgalmas beltéri programon vegyünk részt az egész családdal.

A természetfotósokat kifejezetten nekik szervezett túrákkal is várják, A vízitúrákon kívül szerveznek sima biciklis és gyalogos túrákat is, de vannak éjszakai csillagnéző és kultúrtörténeti városnéző túrák is.

Rendszeresek az egyéb rendezvények is a központban a természettudományos előadásoktól a természetfilm vetítéseken át a kézműves és játékos programokig. Környezetvédelmi és egyéb világnapokon tematikus programokkal készülnek felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, kéthetente pedig még kvízestet is tartanak. Érdemes figyelni a Kérész központ honlapját és közösségi oldalát, hogy az aktuális programokról értesülhess.

A Kérész Központ munkatársainak nem titkolt szándéka, hogy minél több fiatalt megszólítsanak, és hogy megismertessék velük a Tisza-tó természeti szépségeit, és a megóvandó ökológiai örökséget, ezért az egyéni látogatókon kívül szívesen fogadják az iskolás és óvodás csoportokat, számukra egyedi ajánlatokkal is kedveskednek. De a központ nyitott konferenciák és más rendezvények megtartására, még csapatépítőnek is ideális helyszín lehet, a Tisza-tóra néző konferenciaterem akár 80 fő kényelmes elhelyezésére alkalmas.

Egy szó, mint száz, ha Tiszafüreden jártok, ne hagyjátok ki a Kérész Központot a programokból, térjetek be akár a partról, vagy a vízről érkezve, és garantáltan sok újdonságot fogtok megtudni erről a különleges helyről, amit Tisza-tónak hívnak.

A nyitva tartásért, árakért és további információkért látogassatok el a Kérész Öko- és Aktív Turisztikai Központ weboldalára.