Ismeretlen ismerős: a városligeti Vajdahunyad-vár

A Vajdahunyad-várat ugyebár senkinek nem kell bemutatni. Várjunk csak… vagy mégis?

Szöveg:
2024. május 21.

A Vajdahunyad-várat ugyebár senkinek nem kell bemutatni. Várjunk csak… vagy mégis?

A turisták körében az egyik legpopulárisabb budapesti célpont, romantikus találkák és gasztronómiai fesztiválok helyszíne, de remekül lehet itt kutyát sétáltatni, babakocsit tologatni, pazar díszletek között szelfit készíteni. Hol járunk? – kérdezhetnénk, és ha nem lőttük volna le rögtön a címben a poént, fogadni mernék, hogy akkor is az első három tipp egyike lenne a Városliget, azon belül is a Vajdahunyad vára.

Mindenki tudja, hogy az eredetije Erdélyben áll, a Mezőgazdasági Múzeumnak ad otthont, és talán az is rémlik, hogy a millenniumi világkiállítás részeként épült fel. Aki nyitott szemmel jár, annak feltűnhetett, hogy bár egybefüggő épületegyüttesről van szó, részei között stílusbeli különbségek fedezhetők fel. Mégis harmonikusan egybeforr az egész, így nem lóg ki túlságosan a lóláb – és éppen ez adja a Vajdahunyad-vár különlegességét. Az épületcsoport ugyanis sokkal rejtélyesebb, mint első pillantásra gondolnánk, és fogadni mernénk, hogy azok sem ismerik feltétlenül jól, akik rendszeresen járnak a Városligetbe.

Magyarország történetének legnagyobb fesztiválja

Amikor majd feltalálják az időgépet, első útjaim egyike biztosan 1896-ba fog vezetni, hogy részt vehessek azon a gigantikus ünnepségsorozaton, amelyet hazánk fennállásának ezeréves évfordulója alkalmából tartottak országszerte. Május és október között ünnepélyeket, díszmeneteket rendeztek. Elkészült többek között a Szépművészeti és az Iparművészeti Múzeum, a Millenniumi Földalatti Vasút (közismertebb nevén a kisföldalatti), a Műcsarnok, a Parlament kupolája, létrehoztak négyszáz új iskolát, új érméket vertek az alkalomra, és még a politikai pártok is beszüntették a vitáikat.

Kiállítási épületekre 4,5 millió forintot szántak, emlékhelyeket 5,2 millió forintból hoztak létre.

A Városligetben addigra elkészült a műjégpálya, és már belefogtak a Széchenyi fürdő építésébe. Mindezt parkosítás és a tó (amely akkor még sokkal nagyobb volt, mint ma) lecsapolása, a meder kibetonozása, az iszap kilapátolása előzte meg. Az 520 ezer négyzetméternyi üres terület alkalmas volt arra, hogy egy olyan monumentális pavilonsort állítsanak fel rajta, amit addig és azóta sem látott a világ.

Az Ezredéves Országos Kiállításon bemutatkozott a magyar gépipar, a bányászat, a vegyészet, a bőripar, a hadügy, az oktatásügy, a közlekedés, a papíripar, az irodalom, az erdészet, a kereskedelem, és még a végtelenségig sorolhatnánk: több mint 21 ezer magyar kiállító mutatta be alkotásait, gyártmányait, termékeit. A legnagyobb szó mégsem ez, hanem maga a tálalás: mindezeket építészeti szempontból elképesztő részletességgel kidolgozott, nagyon látványos, könnyűszerkezetes „pavilonokban” mutatták be. A Városliget Széchenyi-szigetén a 21 részből álló történelmi építménycsoportot alkották meg (ekkor még csak fából), középpontban a magyar építészet szempontjából kiemelten fontos erdélyi várkastéllyal. Ez volt a ma Vajdahunyad váraként ismert épület elődje.

Így lett örök a közönségkedvenc „pavilon”

A világkiállítás idején a könnyűszerkezetes verzió a magyarság történetét mutatta be, a téglaépületbe viszont a Darányi Ignác által alapított Magyar Mezőgazdasági Múzeum került, amit most is itt találunk. Ha a Vajdahunyad-várat a kaputoronytól közelítjük meg, még az oroszlános híd előtt leljük a büszkén feszítő Alpár Ignác szobrát, aki nem véletlenül került ide, ő volt ugyanis az épület tervezője. Eredetileg nem tört ilyen nagy babérokra: egyszerű kőművesnek tanult, később viszont építőmester lett, és ma számos belvárosi banképület köthető hozzá, például a Tőzsdepalota, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár vagy a Magyar Általános Hitelbank.

Igazán ismert a Vajdahunyad-várral lett, amit egy kétlépcsős pályázati kiírás alapján tervezhetett meg. Fontos kritérium volt, hogy a magyar építészet történetét bemutató alkotás különböző épületek összedolgozásából álljon, és Alpár remekül megoldotta ezt a feladatot – annyira jól, hogy míg a többi pavilont majdnem egytől egyig lebontották, a „várat” közkívánatra újra kellett építeni, még a művészi élet nagyjai és muzeológusok, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, illetve Darányi is kiálltak mellette. Így történt, hogy 1902-ben a Mezőgazdasági Múzeum kiállítását Ferenc József nyitotta meg a nagyérdemű előtt a vadiúj téglaépületben.

Amiről a kaputorony mesél

A Vajdahunyad-vár jellegzetes gótikus tornyáról és a jégpályáról jól látható lovagtermi loggiáról kapta a nevét, melyeket a 15. században épült erdélyi eredetiről mintáztak. A Nyebojsza-torony neve magyarul annyit tesz: „Ne félj!”, ide menekültek ugyanis a romániai vár lakói, ha egy ostromkor minden veszni látszott. A Hunyadiak középkori erőssége ma fontos turisztikai látványosság Erdélyben, nagy szó, hogy teljes épségben maradt fenn.

Ha áthaladtunk a Hidas- vagy Nyilaskapu hamis csapórácsa alatt, azonnal forduljunk balra, és menjünk fel a Segesvári bástyatoronyba, vagy ahogy a köznyelvben emlegetik: a kínzótoronyba. Ez körülbelül nyolc éve nyílt meg a nagyközönség előtt. Bár a 37 méter magas torony legtetejére sajnos nem lehet felmenni, körülnézhetünk a diakovári püspöki vár (Horvátország) ostromfolyosójának utánzatáról, ami klassz élmény.

A toronyban berendeztek egy kis kiállítást is a Mezőgazdasági Múzeum múltjáról. Láthatjuk például, milyen volt az igazgatói iroda az 1910-es években, ami a második világháborúban sajnos sok minden mással együtt elpusztult. A kiállítási anyag harmada megsemmisült ekkor, emellett rengeteg tárgy sérült meg. 1956 ismét pusztulást hozott, főleg a gótikus szárnyban esett kár. A 60-as évektől aztán fellendülés következett a múzeum életében, újjáépült, és 91-ben műemlékké nyilvánították a Vajdahunyad-várat.

Manók a kápolna tetején

Ha a toronytúra után beljebb merészkedünk és balra nézünk, a román stílusjegyekkel díszített kápolnát vehetjük szemügyre. Ami azonnal megragadja a tekintetünket, az a porta speciosa, azaz a díszes kapu, amit a jáki temploméról mintáztak. Rajta Jézus a 12 apostollal, kétoldalt a kis fülkékben Mária a kisded Jézussal és Sámson, ahogyan éppen az oroszlánnal küzd. Az épület alaprajza egy másik magyarországi templom, a lébényi mintáját követi.

A tető most éppen felújítás alatt áll, de a kápolnát felszentelte a katolikus egyház, és a mai napig használják, kedvelt esküvői helyszín. A mellette elhelyezkedő román kerengő nem másolat, egy az egyben Alpár Ignác fejéből pattant ki. A kolostorudvar közepén kert található nyolcszögletű kúttal. Érdekesség, hogy az oszloptörzsek mindegyikét más-más mintával díszítették. Kívül felfedezhetünk még egy Szent Erzsébet-szobrot is, a kápolna elé pedig néhány éve Szent Erzsébet-rózsákat ültettek.

És hogy hogyan kerülnek a látszólag nem odaillő manók a toronycsúcsokra? Ha jól megnézzük, a 11 alak mindegyikéhez tartozik egy könyv, vagy a kezükben tartják, vagy azon ülnek. Ennek az az oka, hogy az épületet Alpár Ignác eredetileg könyvtárnak szánta, ám erre a célra végül túl kicsinek bizonyult.

Budapest középről

Ha a másik irányba nézünk, szemügyre vehetjük a szepescsütörtökhelyi (Szlovákia) Zápolya-kápolna bejáratának másolatát és a nagy rózsaablakot, amit a híres ólomüvegfestő, Róth Miksa készített. Ezt érdemes a színes feléről, azaz belülről, a múzeumból is megnézni. A közepén a magyar állam címere, fent a Szent Korona oroszlánokkal, kívül baráti országok címerei láthatóak rajta. Az a szóbeszéd járja, hogy a világháborúk idején

az üvegeket egyesével szedegették ki a keretből, beszámozták és újságpapírba csomagolva rejtették el

mindet, majd amikor elmúlt a veszély, visszahozták és elhelyezték őket az eredeti helyükön. Az ablak alatt Mátyás király fekete seregének vitézei terpeszkednek, középen a Hunyadiak címerállata, a holló jelenik meg, csőrében gyűrűvel.

Ezen az oldalon továbbhaladva a gótikából lassan a reneszánszba érkezünk. Szintén a tervező önálló kreálmánya a hármas nyílású olaszos loggia, amelyen Mátyás és Beatrix domborműve ékeskedik. Néhány lépéssel arrébb az Apostolok tornya mered az ég felé, ami a Segesvári óratorony másolata. Ahol ezen a két angyalt látjuk a címerrel, az eredeti épületen óra díszeleg. Ha csak egy tornyot látogatsz meg a Vajdahunyad-várban, inkább ez legyen az, mint a kaputorony (de persze, ha van kedved, nézd meg mindkettőt). Magasabb, tehát tágabb és szebb a panoráma, és a látogatáshoz rövid vezetés is jár, amin mesélnek neked az épület történetéről. Százötven lépcsőfok után szuper kilátásban lehet részed a városra: a Gellért-hegyre a Citadellával, a budai Várra, a Szent István- bazilikára, és alaposan megszemlélheted felülről a Városligetet.

Anonymus és Drakula a Vajdahunyad-várban

A Magyar Mezőgazdasági Múzeumhoz érkezve a barokk korban találjuk magunkat. Az építmény nem egyetlen műemléket idéz, hanem több ismert épület motívumai jelennek meg rajta, például a Gödöllői Királyi Kastélyé és a nagyváradi püspöki palotáé, a főbejárat fölötti kupola pedig a gyulafehérvári Károly-kapu alapján készült. Az épület tetején álldogáló szobrok a mezőgazdaság különféle ágazatait ábrázolják a földműveléstől kezdve a halászaton és a vadászaton keresztül a földművelésig. Homlokzata 77,5 méter hosszú.

Ottjártunkkor éppen egy japán turistacsoport fotózkodott lelkesen Anonymus tekintélyt parancsoló szobrával. Béla király (valószínűsíthetően III. Béla) névtelen jegyzőjéről igen keveset tudunk, mindössze annyit, hogy a 12. század végén, 13. század elején tevékenykedett, és saját magára műveiben P. mesterként hivatkozik, tehát eredeti neve P-vel kezdődhetett. Neki tulajdonítják a Gesta Hungarorum első részét, amely a honfoglalást meséli el. A róla készült szobrot, Ligeti Miklós munkáját 1903-ban helyezték el a Városligetben, a múzeum bejáratával szemben. Állítólag aki megérinti a tollát, annak szerencséje lesz.

Ha a jégpálya felől szemléljük a múzeum épületét, felfedezhetjük a brassói Katalin-kaput, a bártfai városháza erkélyét, a hagymakupolás Német-tornyot és az alacsonyabb Francia-tornyot. A múzeum sarkán egy titokzatos fejszoborra lehetünk figyelmesek.

Rejtély, mi célból és hogyan kerülhetett ide, annyi azonban biztos, hogy Lugosi Bélát ábrázolja Drakula-jelmezben, és úgy nagyjából öt- hat éve tűnt fel az eladdig üres falmélyedésben.

A Magyar Hollywood Tanács valamikor mostanában megkoszorúzta, talán közük lehet a titokhoz. Drakulának, vagyis Lugosinak egyébként az égvilágon semmi köze sincs sem a Városligethez, sem a Vajdahunyad-várhoz, mindenesetre az érdekes színfolt senkit sem zavar. Ettől is csak még színesebb lesz az izgalmas épületegyüttes.

A cikk a Turista Magazin 2023 májusi számában jelent meg.


Cikkajánló